Ingatlan: a banki vezetők elmondták, mi lesz az árakkal és mikor érdemes vásárolni

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megnyitóbeszédéből kiderült, a lakossági hitelpiac kedvező időszakát éli, ez volt az első kerekasztal-beszélgetés témája is. A miniszter szavai szerint az alacsonyabb kamatkörnyezet magasabb keresletet generál, egy átlagos lakáshitel-szerződés összege napjainkban húszmillió forint, de ehhez hozzájön az is, hogy a lakásárak emelkednek.

A résztvevők

• Árva András, az MBH Bank otthonteremtési termékmenedzsment-vezetője,
• Fülöp Krisztián, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass üzleti vezetője,
• Boczán Viktor, a Provident vezérigazgatója,
• Zsoldics Arthur, az UniCredit Bank lakossági és kisvállalati divízió Product&Service vezetője voltak.

A teljes kerekasztal-beszélgetést itt hallgathatják vissza.

Elhangzott, az ingatlanárak (várható) emelkedése miatt nem érdemes halogatni a vásárlást. Boczán Viktor szerint egy kevésbé stabil gazdasági környezet a hitelpiacnak sem kedvez, a beszélgetés résztvevői a lakossági hitelpiac növekedésére számítanak, de úgy véli, ehhez a pénzügyi edukáció is szükséges.

Árva András a jövedelemszintre és az ingatlan hitelezhetőségére hívta fel a figyelmet, a zöldhitel esetén mindkettő magasabb. Alapesetben az ingatlan a forgalmi értékének nyolcvan százalékáig hitelezhető, zöldhitel esetén kilencven százalék ez az arány. A munkáshitel iránt jelentős volt a kereslet az első hónapban. Tavaly 2700–2800 milliárd forint lakossági hitelkihelyezés történt a piacon, ez idén elérheti a háromezer-milliárdot is.

Fülöp Krisztián szerint a hitelek darabszáma nem meghatározó, hiszen egyazon ingatlanra nem biztos, hogy csak egy hitelt vettek fel. Hazai környezetben a befektetési típusú vásárló is lakossági típusú ügyfélkört takar, ráadásul gyorsan dönt és készpénzzel fizet. A képet árnyalja, hogy az is befektetőnek minősül, aki a gyerekének vásárol ingatlant vagy arra, hogy kiadja. Az ilyen vásárlók száma határozott növekedést mutat. A konferencián is elhangzott, ebben a régióban kiemelten fontos a saját ingatlantulajdon, ez nem magyar sajátosság, a bérlakások aránya viszont nem tőlünk nyugatabbra, hanem az északabbra lévő országokban (például Hollandiában) magasabb.

Ma már elavultnak számít az a szemlélet, hogy nem szabad hitelt felvenni ingatlanvásárláshoz.

Ehhez ugyanakkor nem csupán pénzügyi, hanem digitális edukáció is szükséges, hiszen vannak korcsoportok, akik nem ebben a világban nőttek fel. Érdekes az is, hogy a munkáshitel esetében maga a termék az igény, míg személyi kölcsön esetében az összegből megvehető termék.

A kamatszintek kapcsán elhangzott, a csökkentő kamatoknak van keresletnövelő hatása, de önmagában nem ez a mindent eldöntő tényező, ugyanis aki tudatos, az láthatja azt is, hogy hiába jelent meg egy kedvező konstrukció, két-három év múlva jóval drágábban tud ingatlant vásárolni. Emellett létezik a hitelkiváltás intézménye, az igénylők egy része él is vele. Korszerűsödnek maguk a hiteltermékek is. A következő hasonló konferencia témája egyébként pont az ingatlanpiaci hozamok lesznek.