Öt éven belül megépülne és több mint százmilliárd forintba kerülne a Mol hulladékhasznosítója

A Mol-csoport Magyarország második, egyben Európa egyik legkorszerűbb energetikai hulladékhasznosítóját tervezi megépíteni ideálisnak tekinthető helyszínen, a százhalombattai Dunai Finomító közelében. A hulladékhasznosítóra azért van szükség, mert egy körforgásos gazdaságban a keletkezett hulladék minél nagyobb arányát kell hasznosítani, és minél kisebb részét lerakóban elhelyezni. Az Európai Unió megcélozta a hulladékok 65 százalékos anyagában történő újrahasznosítását (az arány egyes hulladéktípusonként eltérő) és legfeljebb 10 százalékos lerakást. A különbözetként jelentkező mennyiség – az ártalmatlanítandó veszélyes hulladék kivételével –, a fejlett hulladékgazdálkodási rendszerekben energetikailag hasznosul, elégetésével hőt és elektromos áramot állítanak elő. Éppen ezért – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Szendrői Márton, a Mohu beruházási vezetője – nem egyszerűen égetésről, hanem energetikai hasznosításáról van szó.

A minél nagyobb arányú hulladékhasznosításért Magyarországon a koncessziós hulladékgazdálkodásért felelős Mol Nyrt., pontosabban az általa e feladattal megbízott, 100 százalékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. felel. A társaság az eddigi megalapozó vizsgálatai eredményeként elvállalta, hogy egy Dániában működőhöz hasonló, a hulladékok széles spektrumával megbirkózó energetikai hulladékhasznosítót építtet. Példát talált bőven, hiszen Európában közel 500 hulladékhasznosító működik. Magyarországon csak az 1982 óta üzemelő, és több korszerűsítésen átesett Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (Huha) működik, de az évente keletkező, körülbelül kétmillió tonna, csak energetikailag hasznosítható hulladéknak csak töredékét tudja fogadni. 

Ilyen több is van: így Koppenhágában, Düsseldorfban, Párizsban is a lakóházak, vagy akár a belváros közvetlen közelében telepítették őket. Bécsben négy energetikai hulladékhasznosító is működik, ezek közül az egyik homlokzatát Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, festő és filozófus tervei alapján tették egyedivé. Az ilyen létesítmények manapság már nemcsak környezetkímélő voltuk, vagy küllemük miatt illeszthetők a városi környezetbe, hanem esetenként kiegészítő funkcióik miatt is.

Sípálya, futóútvonal, éttermek sora és egy bár a létesítmények közelében

A hazai tervek szempontjából legmegfelelőbbnek ítélt koppenhágai létesítményen egy a nyilvánosság számára nyitott sípálya van. Az erőmű szerves része a városnak, a környékén sportolnak, és illetve népszerű futóútvonal az erőmű tetejére vezető út is. A Mohunak mintaként szolgáló koppenhágai létesítmény kibocsátása a legmodernebb technológiáknak köszönhetően egészen minimális. Szakértők szerint egy ilyen létesítmény levegőminőségre gyakorolt hatása egy járműforgalommal közepesen terhelt, pörgő városban gyakorlatilag kimutathatatlan. Az ilyen hulladékhasznosítóra nézve a laikus egy egyszerű ipari üzemet lát, nem derül ki, hogy ebben szeméttel dolgoznak, mivel teljesen zárt rendszerekről van szó. Szag sincs a környéken, amit jól mutat, hogy a nagyvárosi hulladékhasznosítók közelében lévő utcákban sokszor számos étterem is működik. Bécsben a spittelaui, de Németországban a nürnbergi vagy kieli létesítményektől pár percre több étterembe ülhetünk be. A koppenhágai üzem tetején még egy bár is üzemel.

Szuper füstgáztisztítója lesz

Ahogy azt a Mohu illetékesétől megtudtuk, a koppenhágai üzem technológiája a káros anyagokat több szakaszban választja le. Füstgáztisztító technológiája nemcsak a hatályos, az uniós viszonylatban a legszigorúbbak közé tartozó nemzeti szabályozásban rögzített kibocsátási elvárásoknak tesz eleget, hanem az azoknál is sokkal szigorúbb EU-s BAT előírásoknak is. 

A tervek szerint közel 30 hektáron elterülő százhalombattai hulladékhasznosító évszaktól függően átlagosan mintegy 30 megawattóra (MWh) villamos és 60 MWh hőenergiát állít majd elő. Ezzel fosszilis tüzelőanyag, földgáz váltható ki. A hatásfok növelése érdekében vizsgálják, hogy a százhalombattai távhőrendszernek is kiadna hőt, ezzel további 4200 lakást lehetne fűteni és melegvízzel ellátni. 

Visszakerülne a körforgásba a hulladékhasznosító salakja is

Mol-csoport német mintára körforgásos rendszerben gondolkodik a százhalombattai létesítményben a bemenő hulladékhoz viszonyítva 20-25 százalékban keletkező salak sorsáról is. A rákospalotaival együtt évi mintegy 160 ezer tonna jórészt hasznosítható anyag fog keletkezni. Ez megfelelő eljárásokkal majdnem teljes egészében eltéríthető a lerakástól, és nyersanyagként újra bevonható körforgásba. A különböző fémek mellett már a tisztított salakot is több országban használják

• töltőanyagként építkezéseken,
• de útalapban,
• ágyazóanyagként,
• sőt, akár beton alkotóelemeként is.

Sokba fog kerülni, de nagy szükség van rá

A beruházás várható költségéről Szendrői Márton egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A zöldmezős beruházás 5 éven belül valósulna meg. A kiadásokról annyi azonban sejthető, hogy magasak lesznek, még zajlik a számítás, de egyes becslések szerint több, mint 100 milliárd forint is lehet. A mintegy tíz éve fővárosi beruházásként tervezett, a budapesti szennyvíziszap kezelésére szánt, végül meg nem épült Huha II-re már akkor 50 milliárd forint támogatási keretet szánt a kormány, amit jelentős önerővel kellett volna kiegészíteni. Litvánia és Észtország az elmúlt években egyaránt nulláról 40 százalékra emelte a hulladékhasznosítóba kerülő hulladék arányát három, illetve egy új létesítmény üzembe helyezésével. Magyarországon ez az arány évek óta 10 százalék körüli, így a százhalombattai beruházás jelentős javulást hozhat ezen a téren.