A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egy időben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben a rókavakcinázással érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfői közleményében felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.
A Nébih közölte, hogy az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A hivatal szakemberei a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzik majd a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állományú vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, mivel a betegség a vadon élő állatok mellett a házi emlősállatokra és az emberre is veszélyes.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében
Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A Nébih kiemelte, hogy a betegség behurcolása valószínűleg természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját (Ukrajna esetében ebben az orosz–ukrán háború is hátráltató tényező), a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
A Nébih szerint mindezeket figyelembe véve a magyarországi állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kiemelten fontos, vagyis a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, illetve a veszettséggyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóságoknál. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhulló háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség. A hivatal veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetők el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.