Autót vehetne minden magyar háztartás abból, amibe az ukrán háború került neki

Az ukrajnai háború irdatlan erőforrásokat égetett el Európában, a Századvég most – a béke remélt közeledtével – összesítést készített arról, Magyarországnak mennyibe került a háború, és mibe fog még kerülni Ukrajna, ha Brüsszel és az európai vezetők a jelenlegi úton haladnak tovább. Olyan hatalmas összegekről van szó, hogy mindennapi ésszel értelmezni is nehéz. Segít megérteni, ha úgy egyszerűsítjük: minden magyar háztartás autót is vehetne azon, amit vesztettünk, pedig mi nem is háborúztunk.

Elsőként a múlt, majd a jelen. Az eddigiekben három fő csatornán szivattyúzta ki a pénzt Magyarországról és a magyar emberek zsebéből a háború, más zsebekbe vándoroltatva.

Az ukrajnai háború eddigi költségei Magyarország számára: gáz, állampapír, szankciók

A három fő terület, amelyen keresztül pénzügyi értelemben hatalmas csapásokat szenvedett el az ország:

• Megdrágult a behozott gáz: ezen „háborús felárként” 6386,3 milliárd forint többletkiadás keletkezett a magyar gazdaságban.
• A kutatók az átlag körüli futamidejű magyar állampapírokat vizsgálva arra jutottak, hogy az ötéves papírok hozama 2 százalék körüli szintről 4-6 százalék fölé emelkedett, ami az országnak többletköltséget okoz: az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal lett drágább.
• A háború miatt röpködtek a szankciók, amit az Európai Unió az oroszokra kivetett, arra Moszkvából válaszok érkeztek. Ez megnyeste a magyar exportot: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.

Az összesített veszteség: 9 ezermilliárd forint – Ukrajna eddig legalább 2,2 millió forintjába került minden egyes magyar háztartásnak – írták a Századvég kutatói.

Ennyibe kerül, ha az EU-hoz csatolják Ukrajnát: támogatás, újjáépítés, nyugdíj

Brüsszel és az európai vezetők nemcsak támogatják, hanem sürgetik is Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Ez további költségekkel járna az európaiaknak, a magyaroknak is, mégpedig sok évig.

A kutatóintézet szerint 11-20 milliárd euró költséget jelentene, hogy a csatlakozás  a jelenlegi szabályozás alapján markánsan átalakítaná az uniós támogatási keretrendszert. A támogatások elosztása is változna.

A csatlakozás miatt felmerülő újabb költségtételek:

• Magyarország évente 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet a kohéziós és a közös agrárpolitika forrásaiból.
• Az Európai Parlament azt javasolja: a tagállamok fordítsák a GDP-jük 0,25 százalékát évente Ukrajna támogatására – ez a magyaroknak évi 202,9 milliárd forint extra pénz külföldre utalását jelentené.
• Magyarország és Ukrajna között egyedülálló nyugdíjegyezmény van érvényben. A 65 év feletti ukrán állampolgárok száma alapján 5 százalékos áttelepülés esetén ez 1017,8 milliárd forintos többlet-nyugdíjkiadást jelentene a magyar államháztartásnak.
• Ukrajna nem képes újraépíteni magát a háború után, ezt is az  Európai Unió készül megfinanszírozni. Ha GNI-részarányuk alapján terítik szét a költségeket a tagállamok között, Magyarországra a teljes költség 1,4 százaléka jutna. Ha ezt, amint feltételezhető, a következő öt évben kell előteremteni, hazánknak évente még 536 milliárd forintot kellene elindítani keleti célirányban.

A Századvég összesítése: Ukrajna gyorsított felvételének közvetlen költségei a jelenleg ismert keretek közt elérnék az évi 1870 milliárd forintot Magyarország számára.

Ez 458 ezer forintnak megfelelő összeget jelentene minden egyes magyar háztartásnak, a már fent számba vett 2,2 millió forinton felül.