Hasít a magyar élelmiszerexport, de még szervezettebbé kell válnunk

Tavaly 2,5 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek euróban számolt exportértéke, míg az importé 1,4 százalékkal mérséklődött, ami az egyenleg 13,1 százalékos javulását hozta magával – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A kivitel 13,732 milliárd eurót, a behozatal pedig 9,717 milliárd eurót tett ki, így az agrár-külkereskedelem aktívuma 4,015 milliárd volt, 464 millió euróval több, mint 2023-ban. Eközben a feldolgozott készítmények aránya tovább emelkedett.

A termékek zömében nőtt a kivitel

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 15 exportértéke emelkedett 2024-ben az előző évhez viszonyítva. Legjobban a különböző ehető készítmények árbevétele nőtt, itt 149,8 millió eurós a többlet 2023-hoz képest. Az ital, szesz, ecet árucsoport exportértéke 95,2 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A gabonafélék exportárbevétele 74,1 millió euróval lett magasabb, amivel 1,782 milliárd euróra nőtt. A napraforgómag, valamint a repcemag exportnövekedésének köszönhetően az olajos magvak exportértéke is növekedett, 58,9 millió euróval bővült, és elérte a 671,4 ezer eurót.

A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport esetében történt, ahol az exportérték 142,8 millió euróval (13,7 százalékkal) 896 millió euróra csökkent a napraforgómag-olaj visszaesése miatt. A húsfélék exportárbevétele 59,5 millió euróval maradt el a 2023. évi szinttől.

Importoldalon a 24-ből 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben. A legjobban a kakaókészítményeké, 83,5 millió euróval, 671,4 ezer euróra. Legnagyobb mértékű csökkenés a gabonaféléknél volt 2023-hoz képest, 239,8 millió eurós.

– mondta a Világgazdaságnak az adatokat értékelve Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ Elemzés vezető agrárszakértője. A forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítottuk 2024-ben, és pozitív, hogy ennek 1,5 százalékos növekedését meghaladta a harmadik országokba irányuló kivitel 8,3 százalékos bővülése.

A piaci változásokat is mutatja az agrár-külkereskedelem

Mint felhívta a figyelmet,

A feldolgozás hatékonyságának és versenyképességének javulása ugyanis maga után húzza a beszállítókét is.

A szakértő meglátása szerint az élelmiszer-külkereskedelmi összkép pozitív, stabil alapokra lehet helyezni a fogyasztói elvárásokra építő értékláncokat. A fejlett piacokon a fogyasztók az élelmiszer-vásárlásaikkor leginkább 

• a fenntarthatóságot, 
• a természetes összetevőket és 
• a termék egészséges életmódba illeszthetőségét 

várják el, de a jó ár-érték aránynak és a versenyképes árnak is meg kell jelennie. Fórián Zoltán szerint ugyanakkor ezeket a célokat a megváltozott klíma, a szűkös munkaerő-kínálat és az uniós támogatáspolitika fölött gyülekező fellegek közepette csak az integráció jóval magasabb szintjén lehet elérni.