Érdemes-e még piacozni? – így lesznek nyitva húsvétkor a vásárcsarnokok
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó tradíciók lassan változnak, a fogyasztói szokások viszont öt-hat évenként, amiben nagy szerepe van a kereskedelmi csatornáknak (piac és bolt). Jó példa erre, hogy a modern élelmiszer-kereskedelmi üzletekben egy évtizeddel ezelőtt nem lehetett olyan parasztsonkákhoz hozzájutni, mint a piacon.
Ma már ezek a füstöltáruk vezető szerepet kapnak a modern kereskedelmi csatornákban. Ugyancsak jó példa, hogy öt-hat évvel ezelőtt a nagyhéten a boltok nem fordítottak figyelmet a böjti időszakra, most azonban ebben ez időszakban bővül fel a sajt-, primőr-, illetve zöldségkínálat, igazodva a fogyasztói igényekhez, hiszen meglepően sokan tartják magukat a nagyhéten a böjtöléshez.
A bolti kínálat az ünnepek előtt egy hónappal megváltozik, így a háztartások jóval korábban kezdik el az ünnepi időszakra való felkészülést.
Annak idején a nagyszombat volt az a nap, amikor egyszerre vásároltak be – főként a piacon. A bolti választék kibővülése azonban a piaci kínálatra is hatással van, meglepő módon az ottani kereskedők is igyekeznek igazodni a bolti árakhoz és a kínálathoz. Jó hír, hogy a kereskedelmi csatornák sem minden esetben változtatnak a tradíciókon, húsvétvasárnap előtt, nagyszombaton minden piac és minden bolt nyitva lesz.
Megéri-e a piacozás?
A piac nem csupán egy beszerzési csatorna, a legtöbben a közösségi élet miatt kedvelik. A tényeknél maradva azonban megállapítható, hogy a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó termékek esetében nincs árszinteltérés a piacok és a boltok között (ebben persze nagy szerepe van a fogyasztóvédelmi szervezeteknek és a minőségi terméket előállító gyártók kommunikációjának).
Miközben eltűntek a boltok polcairól a szuperolcsó, de silány minőségű húsvéti készítmények, a piac kínálatában is egyre inkább megjelentek a nagyüzemi, magas minőséget képviselő termékek – különösen a füstölt áru esetében.
Ennek megfelelően a piaci és a bolti árak közötti olló mostanra bezárult. A piacon és a boltokban is egyaránt megtalálhatóak a 3900 forintos (kilogrammár) kötözöttlapocka-sonkák, mint a 6-7 ezer forintos, értékesebb sertésrészekből előállított termékek. A tojás darabja a piacon 80-90 forint, és a boltban is lehet L-es méretű tojást 100 forint alatt kapni. Az újhagyma és a hónapos retek irányára a piacon 250–500 forint, pont mint a boltokban. Friss fonott kalácshoz pedig 800–1200 forintért (mérettől függően) hozzá lehet jutni.
Mi a különbség a piac és a bolt között?
A húsvéti szezonális termékek esetében tehát sem választékban, sem árakban nincs nagy eltérés a modern kereskedelmi csatorna és a piac között. Ugyanakkor a boltok a jellegüknél fogva sokkal később követik a szezont, mint a piacok. Előbb lehet például a csicsókához vagy medvehagymához jutni a piacon, mint a boltban, sőt a piaci árusok sokkal szűkebb csoportokra is koncentrálnak (például articsóka), mint a boltok. Idei tapasztalat viszont, hogy a modern kereskedelmi csatornák beelőztek az egyik legfontosabb szezonális terméknél, a spárgánál. Múlt hét végén például nem volt a Vámház körúti csarnokban semmilyen spárga, miközben az Aldi nagy mennyiségben kínált friss terméket 2000 forintért, ami pont 1500 forinttal alacsonyabb ár volt, mint a piacos.
Az árusok azzal magyarázták a szezonbéli hiányt, hogy egy hétig hideg volt, a spárga megállt a növekedésben – miközben az Aldi például magyar beszállítói terméket kínált.
Ugyanakkor nem szabad elvitatni a piacoktól, hogy a szezonban is szélesebb kínálattal működnek, nemcsak egy-egy fajta terméket kínálnak kategóriánként, hanem a belföldön fellelhető összes fajta megtalálható a piacokon. Ennek persze megvan az ára, ezért alakult ki az a kényszerképzet a vásárlókban, hogy a piac drágább. (Nehéz lenne persze egy 4000 forintos datolyát összehasonlítani egy bolti 1000 forintossal, mégis a vásárló úgy érzékeli, hogy a piac drágább.)
Nem csak a zöldségeknél, a húsoknál is van eltérés
A modern kereskedelmi csatornák jellemzően olyan kínálatot alakítani ki, amelynek nagy a forgási sebessége, ezzel elsősorban tömegigényeket elégítenek ki. Különösen igaz ez a tőkehúsokra és a húskészítményekre.
A boltok kínálatát jellemzően az általános csirke-sertés-marha háromszög jellemzi, míg a piacokon ennél különlegesebb húsokhoz is hozzájutni, például a vad, bárány, birka, illetve a marha és a sertés különlegesebb változatai is megjelennek.
Ráadásul emellett olyan kulináriák is megtalálhatók, amelyekkel a boltok jellegüknél fogva nem tudnak foglalkozni, például a kézműves pástétomok, egyedi füstölésű készítmények. Aki nem csak a hagyományos magyar gasztronómiát követi, annak érdemes járnia a piacokat, ugyanis Budapesten jellemzően minden megtalálható, csak néha keresni kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.