A szektor vezetői elmondták: ezért nem hódít a hidrogén

Bár a hidrogént sokan és sokszor mutatták be úgy, mint az energiaátmenet számos problémájának a megoldását, az egyelőre nem tudta meghódítani a világot, sőt egyre több területen tűnik úgy, hogy a hidrogénes megoldások végképp lemaradtak más technológiák mögött.

A 4. Budapest Hydrogen Summitra 19 ország 90 vállalatának vezetője érkezett, hogy megvitassák a szektor kérdéseit és választ találjanak arra, hogy miért nem töltötte eddig be a hidrogén a hozzá fűzött várakozásokat, valamint milyen szerepet játszhat a hidrogén Európa és a keletközép-európai régió energetikai átállásában – derül ki az eseményt szervező White Paper Consulting keddi közleményéből.

Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója nyitóbeszédében az Európai Unió túlzottan bonyolult szabályozását emelte ki, amit Mérő Tamás a Mol csoport hidrogén értéklánc menedzsmentjének vezetője is megerősített. Chatzimarkakis ugyanakkor üdvözölte, hogy 

Ralph Bahke, a Gas Infrastructure Europe (GIE) Hydrogen Area and European HydrogenBackbone Sponsora és az Ontras ügyvezető igazgatója betekintést nyújtott a német gázszállító vállalat közelmúltbeli kelet-németországi projektjébe, ahol a vállalat az elmúlt két hétben megkezdte az első hidrogénvezeték üzemeltetését. Elmondása szerint a meglévő földgáz-infrastruktúra átalakításával 80 százalékos költségcsökkentés érhető el. Ugyanakkor a jelenlévők többsége a kereslet hiányát jelölte meg a hidrogéngazdaság fejlődésének akadályaként.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiaügyekért és klímáért felelős államtitkára is rámutatott, hogy a magyar kormány az értéklánc keresleti oldalára kíván összpontosítani a piaci szereplőkkel folytatandó tárgyalások során. Kiemelte az energiatárolási képesség fontosságát is, ami azért is nagyon lényeges, mert Magyarországon nagy a napenergia részaránya, ami nagy volatilitást okoz a termelésben.