Újra ülésezett az MNB: itt van Varga Mihályék döntése a kamatokról

Nem változtatott a monetáris feltételeken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, az elmúlt egy hónapban sem az infláció, sem a pénzpiacok volatilitása nem tette lehetővé, hogy folytassa a kamatvágásokat a jegybank. A mai volt a hetedik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a monetáris lazítást az MNB. A döntés hátteréről 15 órakor Varga Mihály jegybankelnök tart sajtótájékoztatót, amelyet a Világgazdaság élőben tudósít.

Több tényező is a tartás mellett szólt

Jelenleg semmi nem szól a monetáris kondíciók lazítása mellett – ezt még a kamatdöntést megelőzően mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, több tényezővel indokolva:

1. Az infláció továbbra is problémás, bár a az áprilisi adat valószínűleg a célsáv teteje körül alakulhat, az inflációs várakozások magasan vannak, a letörésükhöz az MNB szigorú monetáris politikájára van szükség.
2. A pénzpiaci instabilitás sem könnyíti meg jegybank helyzetét, aminek a forint az elszenvedője. A legutóbbi kamatdöntés óta jelentősen gyengült a hazai deviza, az egy hónappal ezelőtti 400 alatti sávból kitört, és április közepén 410 fölött is járt az euróval szemben az árfolyam. Igaz, azóta korrekció is történt, a mostani kamatdöntés előtt közvetlenül 405 alatt kereskedtek vele a bankközi devizapiacon.
3. További probléma az ország kockázati megítélésének romlása. A Standar and Poor’s  április 11-én – miközben megtartotta a BBB mínusz adósbesorolást – negatívra rontotta a kilátásunkat, ezzel egy fokozatra kerültünk a bóvli kategóriától.

Áprilistól meglepetés jöhet az inflációban

Ugyanakkor nem zárható ki – ezt maga az elemző is elismerte –, hogy a következő hónapokban pozitív meglepetés lesz az inflációban, tehát ennyivel javulhatnak a lazítás feltételei. Március közepe óta ugyanis érvényben az élelmiszer-árréstop, amely a várakozások szerint 1 százalékponttal faraghatja le áprilisban az inflációt. Az adatszolgáltatás sajátossága miatt ez lesz az első teljes hónap, amikor a Központi Statisztikai Hivatal adataiban teljes egészében megjelenik a kormányzati intézkedés hatása. Szintén az infláció letörését szolgálja a banki és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása, illetve az üzemanyagárak esése. Áprilisban a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára csaknem 20 forinttal mérséklődött.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak korábban azt nyilatkozta, már áprilisban visszatérhet a jegybank céltartományába a drágulás üteme, és szerinte 4 százalék környékén, de főleg alatta maradhat a következő időszakban. Ez azért lényeges, mert amíg nem süllyed a jegybank felső széle alá az infláció, addig aligha várható további monetáris lazítás, tehát ez is az egyik fontos feltétele a kamatcsökkentés folytatásának.

A vámháború miatt aggódhat még a jegybank

Ha az infláció miatt kevésbé, a forint és a vámháború miatt már jobban aggódhat az MNB. A következő hónap nagy kérdése talán az lesz, hogy sikerül-e megállapodásra jutni az országoknak az Egyesült Államokkal. Jelenleg még mindig nagyon sok a bizonytalanság, és nem tudni, hogy mi lesz a vámok végleges szintje, mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap már emiatt csökkentette a globális gazdaságra vonatkozó előrejelzését. 

Másrészről a vámháború okozta piaci bizonytalanságot a forint is jól láthatóan megsínylette. Hiába volt a legutóbbi kamatdöntés előtt 400 alatt az euróval szemben, április eleje óta jelentősen gyengült, azóta szinte folyamatosan a 400 fölötti tartományban van, sőt, április közepén 410 fölé is ugrott az árfolyam. Bár azóta korrigált, és visszatért 405 alá, ez azért probléma, mert az árfolyam gyengülése sokkal nagyobb hatással van a fogyasztói árindexere, mint a korábbi időszakban. Tehát a jegybank számára kulcskérdés a pénzpiaci stabilitás az infláció elleni harcban, és ahogy Orbán Viktor fogalmazott, hogy a vámháború után eljöjjön a vámbéke.

A Feden is múlik, hogy lesz-e idén kamatvágás 

Ezzel együtt elemzők egyre kevésbé várják, hogy idén látunk még kamatvágást Magyarországon. Ez nagyban függ ugyanis az eddig felsorolt tényezőkön túl a Fedtől és a nagy jegybankok lazításától. A Fed esetében a piac arra számít, hogy most még nem, de a következő ülésen már csökken az alapkamat. Trump egyértelműen kamatcsökkentést szeretne, emiatt ment neki Jerome Powell elnöknek a napokban, a nagy kérdés, hogy a jegybank mennyire hallgat rá. Mindenesetre a piac az év végéig az Egyesült Államokban 3, egyenként 25 bázispontos kamatvágást áraz. Az EKB-nál nagyobb esély van egy újabb, immár negyedik idei kamatcsökkentésre, azonban itt sem zárható ki most egy kis szünet, a jövő heti inflációs adatokat is érdemes lesz figyelni.