Ragadós száj- és körömfájás: ezt kell tenni, hogy Magyarország elkerülje a katasztrófát – most dől el minden

Következő fokozatot jelent a járványvédelemben, hogy bevonják a hadsereget, de akár a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet is be kellene vonni, a ragadós száj- és körömfájás vírusával érintett telepeket pedig hermetikusan lezárni – mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Mindenkit távol kell tartani, és nemcsak a fertőzött telepektől, hanem az érintett zónán belül is, akik a felszámolást végzik, maradjanak ott, vagy legfeljebb egy szigorú protokoll szerinti teljes fertőtlenítés, tisztálkodás és ruhacsere után mehessenek be, illetve ki. 

Az érintett körzetekben például a tejgyűjtésnél is indokolt a szigorítás, vagyis például a sofőrnek nem lenne szabad kiszállnia a kamionból, amit miden alkalommal fertőtleníteni kellene. Az előírások betartatásához a rendvédelmi szerveket is segítségül kell hívni. Ugyanakkor kiemelte,

de a lényeg, hogy mindenki betartson minden előírt regulát. Rengeteg a bejelentés, mert a marháknál gyakori a száj körüli hólyagos gyulladás, és most ha valaki lát egy hólyagot, jelenti. Azonban ez is pozitívum, a gazdálkodók odafigyelését jelzi. Mint ismert, eddig

• Kisbajcson,
• Levélen,
• Darnózselin és
• Dunakilitin

igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenlétét. A MÁSZ adatai szerint az érintett négy telep között volt jármű-, illetve személyi forgalom, így egyre valószínűbb, hogy a vírus nem a széllel terjedt, hanem ilyen kontaktusok révén.

A fogyasztóknak nem kell félniük

Sajnos a szarvasmarhákban történt megbetegedések a sertéstelepeken is károkat okoznak, noha egyetlen sertés sem betegedett meg. A vágóhidak ennek ellenére nem akarják átvenni az érintett zónából származó sertéseket, arra hivatkozva, hogy azokat ők sem tudják eladni.

Egyes piacok nem veszik figyelembe azt, hogy Magyarországon egy viszonylag jól körülhatárolható, ráadásul észak-nyugati határszélen látható területen fordult elő a ragadós száj- és körömfájás, más területeken nem, sertésnél pedig itt sem.

– hangsúlyozta Wagenhoffer.

A tejnél hasonló a helyzet, a pasztőrözött tejet minden további nélkül lehet fogyasztani, ehhez képest az UHT-tejet sem akarják beengedni, ami nonszensz – tette hozzá. Vannak olyan országok, amelyek vérvizsgálathoz kötik a behozatali engedélyt, amit a magyar gazdák bevállalnak, mert az ebből adódó többletköltség még mindig jobb, mintha nem tudnák eladni a tejet.

Ezzel együtt állami intervencióra lenne szükség, hogy azok a gazdaságok, amelyek csak nyomott áron, vagy sehogy sem tudják eladni terméküket, azokat kompenzálja az állam. Ez a probléma elsősorban a hízósertéseket érinti, de előfordul a hízómarhánál és a tejnél is.

Ezeknek a termékeknek a felvásárlására, feldolgozására, illetve a gazdák kompenzálására lenne alkalmas ez a rendszer, amit a MÁSZ ügyvezető igazgatója szerint ideiglenesen, néhány hétig, maximum néhány hónapig kellene alkalmazni.

– hangsúlyozta. Most jutottunk el a kritikus ponthoz, ha itt nem tudjuk megállítani a vírus terjedését, akkor nagyon komoly problémák lesznek országos szinten is. Akkor rengeteg állatot el kellene pusztítani, hatalmas piaci zavarok és gazdasági károk keletkeznének. A MÁSZ és több más szervezet meg is tette az ezzel kapcsolatos javaslatot az agrártárcának.

A disznók nem betegek, de sújtja őket a ragadós száj- és körömfájás

A legújabb két kitörés nem nagyon változtatta meg azokat a határokat, ahonnan korlátozott az állatok kiszállítása, viszont ezeken, a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyéket érintő területeken elég nagy sertéshizlalói kapacitás. A MÁSZ ügyvezető igazgatója szerint ez heti 8-10 ezer olyan vágásérett disznót jelent, amit nehéz, vagy nem lehet elhelyezni, és ez már ezen a héten problémát jelent, ezért 

A probléma ráadásul kihat az ország összes állattartójára, illetve az exportpiacainkra. A jelenlegi piaci információk szerint ha a vérvételek miatt döcögősebben is, de mennek a tejkiszállítások, és ez igaz a bárányokéra is. Ott azonban kézzel fogható a kár, hiszen a korábbi, kilónként 2500 forintos ár 1800-1900 forintra csökkent.

Az olaszok nem tehették meg, hogy korlátozzák a magyar beszállításokat, mert itt sem volt megbetegedés, ráadásul Romániából sem tudnak vásárolni, mert ott még él a kiskérődzők pestise miatti zárlat. A nagy kérdés most az, hogy Szlovénia, illetve Ausztria szigorítja-e a tranzitforgalmat Olaszország irányába, mert az hátráltatná a húsvéti bárányok exportját.