A kis adótartalom kevés az alacsony rezsihez

Két fő adóösszetevője van a villamos energia és a földgáz bruttó lakossági végfelhasználói árának az európai országokban. Az egyik az energiadíj vagy energiaadó, a másik az áfa. A magyarországi tarifában nincs energiadíj, azt a rezsicsökkentés egyik lépéseként eltörölték. Bevételtől emiatt nem esett el az állam, mert e díjat átterhelték a piaci vásárlókra. Az áfára a hazai tarifán belül 21 százalékos súly jut a lakossági áram és a lakossági gáz végfelhasználói díja esetében is, egyben ekkora az egységár teljes adótartalma is. Az uniós átlag az áram esetében 22 százalék, a gázéban 26 százalék. A két adat teljes Európára nézve 22, illetve 25 százalék.

Ezek a számok a finnországi VaasaETT havonként összeállított 2025. februári európai árösszehasonlításából származnak. Más hónapokban mások lehetnek az értékek, mert a kormányok időként módosítják az adómértéket. Látványosan az energiaválság idején léptek, 2022-ben. Más beavatkozások mellett ideiglenesen csökkentették, vagy el is törölték az energiaadót. Azóta viszont annak lehetünk tanúi, hogy a 2022-es adókedvezményeket kisebb-nagyobb lépésekkel visszavonják a nemzetközi energiaárak mérséklődésével.

Máshol is van nulla energiaadó

A februári helyzet szerint az áram esetében Budapest mellett még öt országban (pontosabban fővárosban) volt nulla az energiaadó nagysága, egyben súlya is: Szófiában, Rigában, Vilniusban és Amszterdamban. A gáz esetében jóval hosszabb a sor: nulla súly jutott Budapesten kívül Szófiára, Zágrábra, Prágára, Vilniusra, Varsóra, Bukarestre, Belgrádra, Podgoricára és Kijevre. Messze a legnagyobb, 29 százalék volt az energiaadó részesedése a teljes áramdíjból Brüsszelben, amelyet a stockholmi 20 százalék követett. A gáz esetében Amszterdam volt az energiaadó-rekorder 32 százalékos, majd Berlin jött 23 százalékos súllyal.

A kisebb adótartalom nem garancia az alacsony egységárra 

Amit a budapesti tarifa megnyert az energiaadón, azt elveszti a 21 százalékos súlyú áfán. Vagyis a hazai, rezsicsökkentett tarifának körülbelül az ötöde folyik be a központi költségvetésbe. Oda, ahonnan azután a rezsicsökkentés miatt a szolgáltatóknál kiesett több száz milliárdos bevételkiesést pótolja az állam. Ez az idén egy körülbelül 900 milliárd forintos tétel lesz a várakozások szerint.

Az csak az egyik eleme a magyarországi rezsicsökkentésnek, hogy tíz éve eltűnt a tarifából az energiaadó. A másik, hogy magának az energiának (szakzsargonban az elektronnak és a molekulának) az ára, illetve a szállításnak és az elosztásnak a díja is csak úgy – lényegében egymás rovására – mozoghat, hogy a bruttó végfelhasználói árnak változatlannak kell maradnia. Ennek köszönhető, hogy folytatva a több éve változatlan sorozatot, februárban is Magyarországon volt a legolcsóbb az áram és a gáz a lakosság számára. Ezzel szemben Vallettában (Málta), Vilniusban (Litvánia) és Podgoricában (Montenegró), ahol a legkisebb volt az áram adótartalma (6, 7 és 8 százalék), az áram 1,4-szer, 3-szor, illetve 1,2-szer volt drágább februárban, mint Budapesten. Hasonlók a különbségek a földgáz esetében is. Ennek a terméknek

• Zágrábban (5 százalék),
• Athénben (9 százalék)
• és Belgrádban (9 százalék)

volt a legkisebb az adótartalma. Viszont e városok lakosai mégis 2-szer, 3,5-szer, illetve 1,9-szer magasabb egységárat fizettek, mint a budapestiek. Hamarosan érkeznek a márciusi európai adatok is, ahol a magyar adatok pozíciója továbbra is stabilnak várható.

Pontosítható a hazai rezsikép

A magyarországi háztartások egy kis része 2022 augusztusa, vagyis az átlagfogyasztás nagyságának meghatározása óta magasabb átlagárat fizet az áramért és a gázért. Az átlagfogyasztáson felüli tételért a hatóság által befagyasztottnál magasabb, de nem piaci szintű, és szintén hatóság által meghatározott díjról kapnak számlát. A gáz esetében tavaly a háztatásoknak körülbelül a 10 százaléka, az áram esetében a negyede esett ki a rezsisávból.

Tavaly segítette a hazai lakosság áram- és gázfelhasználásának mérséklését

• az átlagfogyasztás által ösztönzött takarékosság,
• az enyhe tél
• és a háztartási méretű kiserőművek termelése saját célú felhasználása.