Az árrés mértékére vonatkozóan nem áll rendelkezésre nyilvános adat, alapvetően üzleti titoknak számít, azonban a kormányzat a számlázási adatokból láthatja a beszerzési és az értékesítési árakat kellő részletezettséggel, amelyekből pedig könnyen kiszámítható az árrés mértéke – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Mint mondta, ebből következően a kormányzat által bejelentett, átlagosan 30 százalékos árrés az érintett termékek esetében megfelelhet a valóságnak. Az árrés 30 százalékról 15 százalékra csökkentése a fogyasztói árat megközelítőleg 11 százalékkal mérsékelné, vagyis ekkora árcsökkenéssel találkozhatnak a vásárlók a drogériákban az intézkedés nyomán. Az érintett termékkörök a fogyasztói kosárban három árucsoportba tartoznak:
ezek együttes súlya 2,79 százalék. Azonban mivel nem a teljes kiskereskedelmi szektorra vonatkozik az intézkedés – bár annak hatása oda is átgyűrűzhet a verseny miatt –, csak a drogériákra, illetve a fenti árucsoportokba más termékek is vannak, így a teljes infláció ennek következtében 0,1-0,2 százalékponttal lassulhat júniustól, tekintve, hogy májusban csak az árfelírási időszak legvégén lép életbe az intézkedés – jegyezte meg az elemző.
Emlékeztetett: a bejelentés 30 olyan alapvető terméket érint, amelyek többségét, ha nem is napi, de heti rendszerességgel használja lényegében minden háztartás. Az árcsökkentések ugyanakkor az alacsony jövedelmű háztartásokat segítik nagyobb mértékben, esetükben lehet érdemben magasabb a pozitív hatása az alacsonyabb árakon megtakarított összegeknek.
Az érintett üzletek számára fennáll a lehetőség, hogy más termékek árának emelésével próbálják meg pótolni a kieső bevételt, még azzal együtt is, hogy a 15 százalékos árrés nem okoz veszteséges működést. A szabályozásnak lehet azonban pozitív hozadéka is. Figyelembe véve, hogy
a kiskereskedelem többi szegmensére nem vonatkozik az intézkedés, a drogériák versenyelőnybe kerülhetnek, a kereslet megugorhat, nemcsak az árrésstopos termékek, hanem más kínált árucikkek iránt is.
Ez pedig ellensúlyozhatja a kisebb profitot, ennek a hatásnak a kiaknázásához nem célszerű stratégia más termékek árát érdemben megemelni. Felhívta a figyelmet: várható emellett, hogy az érintett üzletek élnek majd a mennyiségi korlátozással, az egyszerre vásárolható termékmennyiség szabályozásával. Mivel ezeknek a termékeknek hosszú a lejárati idejük, fogyasztói oldalról az alacsony árak melletti felhalmozás racionális döntésnek hathat, az élelmiszerekkel szemben ez nem jár pazarlással – emelte ki Molnár Dániel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.