Érik az inflációs meglepetés: újra egy bűvös határon billeghet a drágulás Magyarországon

Tovább mérséklődhetett az árnyomás a magyar gazdaságban, áprilisban a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint a márciusban mért 4,7 százalékos infláció után a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4 százalékkal, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 0,1 emelkedhettek. Ugyancsak kellemes hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, és az infláció folyamatokat jobban leíró maginfláció is tovább csökkent. Az 5,3 százalékos mutató ugyan még mindig erős árnyomásra utal, viszont az idei legalacsonyabb érték lehet. Pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal az április adatokat és az elemzők válaszai alapján nem zárható ki a múlt hónaphoz hasonlóan egy újabb pozitív meglepetés.

Infláció: két tétel fékezte az áremelkedéseket

Az élelmiszerek és az üzemanyagok fékeződő inflációja együttesen 1,1 százalékponttal vághatta meg a fő inflációs mutatót áprilisban. Vagyis szinte teljes egészében ez a két tétel magyarázza azt, hogy az általános árszínvonal emelkedésének üteme visszatért 4 százalékra – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki a hazai elemzők közül a legalacsonyabb fogyasztó árindexre számít, így a tavalyi negyedik negyedévét követően a fő inflációs mutató várhatóan ismét visszatér az MNB toleranciasávjába.

A közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani mintázat jelentősen szembemegy a historikus szezonalitással, mivel az év első hónapját követően jellemzően április-májusban szokott magas lenni az egyhavi átárazás. Hogy ez idén nem így történik, az az említett két tételnek, az élelmiszereknek és az üzemanyagoknak köszönhető:

1. Amennyiben a KSH a megszokott módon gyűjtötte az adatokat, úgy vélhetően áprilisban jelentősen csökkenő élelmiszer-inflációval találkozunk majd. Éves bázison 4,5 százalék közelébe eshetett vissza a termékkör inflációs rátája, ami február-márciusban még 7 százalék körül alakult.
2. Másik fontos tétel, ami drasztikusan lefelé húzhatta az általános inflációt, az üzemanyagok áralakulása. Itt havi szinten 2,5-3,0 százalékos árcsökkenésről beszélünk, míg éves bázison nagyjából 7,5 százalékos esésről.

Ettől eltérő véleményt fogalmazott meg Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője, aki szerint sem az élelmiszerek, sem az üzemanyagok ára már nem mérséklődtek olyan nagy mértékben, mint márciusban. Így várakozásuk szerint éves bázison 4 százalékkal, míg havi alapon pedig 0,1 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, mindenesetre az elemző arra számít, hogy a következő hónapokban már nem fogunk olyan magas számokat látni az inflációban, mint év elején.

Az élelmiszer-árrésstop most jelent meg teljes egészében az adatokban

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy becslése szerint a pénzromlás üteme áprilisban is tovább csökkenhetett, 4,0 százalék környékére, azaz nem kizárt, hogy visszatért a jegybanki célsávba, még ha annak is a tetejére. „Persze ettől csak részben lehetünk boldogok: egy 4,0 százalékos infláció, ha nem is alacsony, de jobban néz ki, mint a pár hónappal korábban mért 6 százalékot közelítő mutató. Ugyanakkor a kép abból a szempontból csalóka, hogy az inflációt csak mesterségesen sikerül ezen az alacsony szinten tartani, az árrésstopnak és a kormányzati megállapodásoknak ebben érdemi szerepe van”, fogalmazott az elemző. Ettől függetlenül tény:

Annak ellenére, hogy a kormányzati intézkedés március 17-étől került bevezetésre, kisebb részben jelenhetett meg márciusban, mivel az adott havi inflációt a KSH csak a hónap első 20 napján méri fel, így a hatás nagyobb része az áprilisi adatokban jelentkezik. 

Ráadásul Regős szerint szinte biztosra vehető, hogy az árrésstop nem csak hogy marad, de ki is terjeszti a kormány a háztartási és piperecikkekre, sőt, annál is tovább maradhat, mint ami a nyilatkozatokból kiolvasható.

– árulta el Regős Gábor, aki hozzátette, hogy a következő hónapokban bázishatások miatt a pénzromlás kismértékben növekedhet, de az 5 százalékos szint elérésére az idei évben már nem számít, és az év végére a pénzromlás ismét 4,0 százalék körül alakulhat. A pontos mértéket elsősorban az árrésstop sorsa és esetleges kiterjesztése, a forint árfolyamának alakulása, az olaj ára határozhatja meg, emelte ki az elemző.

A banki és telekommunikációs szolgáltatások inflációja is stagnálhat

Az élelmiszer-árrésstop és az üzemanyagárak mellett van egy harmadik tényező, ami ugyancsak az áprilisi kedvező fejlemények közé sorolható. A kormány ugyanis több hét huzavona és után megállapodott arról a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, hogy az érintett cégek eltekintenek az infláció követő áremelésektől. Épp ezért Virovácz Péter arra számít, az infláció a szolgáltatások körében is mérséklődhetett, ráadásul itt pusztán nem átmeneti változásról beszélünk, hiszen a legtöbb vállalat akár másfél évre is befagyasztotta az árakat.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, a telekommunikációs és a bankszektor képviselőivel történő kormányzati megállapodások nyomán az érintett vállalatok valóban eltekintenek az idei infláció-követő áremelésektől, azonban ennek hatása csak májusi adatokban jelenhet majd meg.

Továbbá kedvezően alakulnak az importárak is a globális recessziós félelmek és a kőolajpiaci fejlemények eredményeként – ezt Becsey Zolt, az Unicredit Bank vezető elemzője mondta lapunknak, emiatt az idei évet tekintve érdemben csökkent az inflációs várakozásuk, ezzel párhuzamosan viszont a jövő év második felére vonatkozóan romlott.

Aligha enyhül meg a jegybank a kedvező inflációs adat láttán

Nagy kérdés, mi várható a következő hónapok monetáris politikájában, tavaly szeptember óta, tehát több mint fél éve ugyanis szünetelteti kamatvágásokat a jegybank, többek között a pénzpiaci instabilitásra és az inflációs nyomásra hivatkozva. Regős úgy látja, a mostani adat biztosan nem okoz változást a monetáris politikában: szerinte nem lesz olyan rossz, hogy amiatt kamatot kelljen emelni és mivel az infláció adminisztratív intézkedésekkel van viszonylag alacsonyan tartva ezért olyan jó sem, hogy az idén még lazítani lehessen, ehhez szükséges lenne az árrésstop kivezetését követően is alacsony infláció.

– érvel Virovácz Péter, aki szerint emiatt a maginflációnak nagyobb jelentősége van, ami ugyan újabb jelentős csökkenést mutathat, ez is részben az átmeneti intézkedések következménye. Az elemző pedig nem lenne meglepve, ha a ragadós árakat rögzítő részmutató akár ismét felfelé mozdulna. „A továbbra is magas inflációs várakozások mellett egyelőre nem látunk arra teret rövid távon, hogy az MNB kamatot csökkentsen. A magyar gazdaság folytatódó vesszőfutása ugyanakkor érdemben csökkenti a keresleti oldali – tartós – inflációs nyomást. Ha a GDP-növekedési várakozások továbbra is lefelé tendálnak majd, az az év vége felé mégis teret nyithat a lazítás irányában” magyarázta az ING Bank vezető elemzője.

Becsey is úgy érvelt, hogy monetáris politikai szempontból a kormányzati ráhatásra visszafogott árazások nem jelentenek automatikus kamatvágási lehetőséget. Erre szerinte akkor lesz lehetősége az MNB-nek, ha:

• a világpiaci termékárak a jelenleg látott szintektől nem mozdulnak el jelentősen felfelé,
• az inflációs folyamatok nem erősödnek a fejlett piacokon,
• nem erősödik a kockázatkerülés a fejlődő piacokkal szemben,
• a költségvetés egyensúlya fenntartható mederben alakul.