Budapest percekre a végtől: teljes a zűrzavar, Karácsony Gergely jobbkeze bejelentette, hogy lemond: „Elég volt”; Vitézy Dávid kiakadt

Már másfél órája tart a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése, de továbbra sem látszik a megoldás, hogyan tud kivergődni a csődhelyzetből Budapest. A helyzet odáig fajult, hogy Kiss Ambrus főigazgató, Karácsony Gergely legfontosabb háttérembere bejelentette: kész a lemondásra.

Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, az operatív működés kulcsfigurája. A teljesen váratlanul közölt szándékát azzal magyarázta, hogy elege van abból, hogy a közgyűlés tagjai szórakoznak másokkal. A lemondás kérdését, hogy meddig érdemes ezt csinálni ,már eddig is túl sokszor tette fel magának.

Most azért jelentette be nyilvánosan is ezt a lehetőséget, mert úgy látja, nem sikerült megértetnie a közgyűléssel, hogy ha nem szavazzák meg az általuk benyújtott mentőcsomagot, akkor Budapestnek vége, nincs érvényes költségvetése.

„Önök azt javasolják, pénzügyi megoldások helyett racionalizáljuk a hivatal működését. Akkor személyesítsük meg a helyzetet: kezdjük velem, legyek én az első áldozata. Lemondok, ha nem megy át a túlélési terv” – közölte. Ezt követően Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője kért szót, és heves stílusban kikérte magának, hogy a havi 3,2 milliós fizetéssel rendelkező főigazgató érzelmileg zsarolja a közgyűlés tagjait. „Hadd szabadjon már kérdéseket feltenni” – szúrt vissza.

Szerinte egyébként is a költségvetés módosítását mindenki meg fogja szavazni. Csakhogy Kiss Ambrus szerint ez nem elég, a teljes mentőcsomagra szükség van. Karácsony Gergely a fejleményekre úgy reagált, hogy ami elhangzott, nem zsarolás, hanem kétségbeesett ordítás, mert Budapest éppen romokba dől.

Most a legfőbb vitapont, hogy Karácsony Gergelyék szerint Budapest csak akkor tud életben maradni, ha például a finanszírozó bankok további 20 milliárd forinttal megemelik az eddig 60 milliárdos hitelkeretet. Ennek a szerződésében azonban benne van, hogy a kormány csődbiztost jelölhet ki adott esetben a főváros élére. Ezt az OTP kezdeményezte. A Tisza Párt most ebbe kapaszkodik, ezt nem hajlandók elfogadni.

Igaz, csődbiztos kinevezésére jelenleg is van lehetősége a kormánynak, az OTP-szerződéstől függetlenül.

Budapest rendkívüli közgyűlése a csődről

A problémát az okozza, hogy jogerős bírósági ítélet mondja ki: a főváros elfogadott költségvetése szabálytalan, azt ugyanis úgy tervezték meg, hogy nem vettek figyelembe egy 54 milliárdos kötelezettséget, a szolidaritási hozzájárulás vonatkozó részét. Ennek kijavításának utolsó határideje ma éjfélkor jár le.

A főpolgármester – Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid aláírásával – benyújtott egy előterjesztést, amely vázolta, hogyan megy csődbe Budapest, ha nincs megállapodás a szolidaritási hozzájárulásról a kormánnyal. A főváros erre vezeti vissza az anyagi problémákat.

A négy nagyobb pontból (az ezeken belüli további következményeket külön egységként jelöltük – a szerk.) álló cselekvési terv a következő:

1. Megállapítják, hogy a kormányzati elvonások ellehetetlenítik a fővárosi közszolgáltatások jelenlegi szintű fenntartását, és kimondják, hogy az így keletkezett hiány nem gazdálkodható ki kizárólag költségmegtakarítás, bevételnövelés vagy hatékonyságnövelés útján.
2. A főváros ezért a július 17-től a rendelkezésére álló reklámfelületeken, köztük a BKV reklámfelületein is tájékoztató kampányt indít a kormányzati elvonásokról, és ez ügyben a közösségi közlekedés használóit is tájékoztatja.
3. Mint egyedüli részvényes, a Fővárosi Önkormányzat utasítja a BKK Zrt. vezető tisztségviselőit, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által ellátott, kódbeolvasáson alapuló jegyértékesítési és -ellenőrzési rendszert azonos funkcionalitással váltsa ki, hogy elkerülhetők legyenek a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek fizetett túlzott mértékű járulékok.
4. Ebben a pontban a javaslat részben rögzíti, hogy ha a teljes szolidaritási hozzájárulást be kell fizetni, akkor a fővárosi közösségi közlekedés olyan helyzetbe kerülhet, hogy annak működésében, minőségében és üzemidejében jelentős zavarok jelentkezhetnek. Másrészt viszont elrendeli, hogy ha nem sikerül a kormánnyal megállapodni, akkor augusztus 20-án a helyi közösségi közlekedés a december 24-én megszokott közlekedési rendben (16 órától az éjszakai közlekedés paramétereit alkalmazva és csak a minimális ellátási kötelezettséget teljesítve) működjön. 

Végezetül ez a pont azt is javasolja, hogy a BKV készítsen olyan vészforgatókönyvet a szállítói tartozások átütemezésére, mely az állam többségi befolyása alatt álló és az egyetemes szolgáltatónak minősülő szállítókat hátrébb sorolja.

A hivatalos dokumentum egyfajta ultimátumként értelmezhető a kormányzat számára. Más kérdés, mennyire segíti a megegyezést Budapestről, amelynek működése most tényleg veszélybe került. A rendkívüli közgyűlést itt lehet élőben követni.