Iráni háború: meddig drágulhat még az üzemanyag Magyarországon? – az elemző felfedte a legsötétebb forgatókönyvet, ez a fekete hattyú
Ha Irán sikeresen lezárja a Hormuzi-szorost, és a blokád az év végéig is kitart, akkor soha nem látott szintre emelkedhetek olajárak, de jelenleg nem ez az alapforgatókönyv – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután a hét végén feszült figyelemmel követte a világ a közel-keleti eseményeket. Donald Trump amerikai elnök váratlanul elrendelte három iráni atomlétesítmény megsemmisítését. Ezzel az Egyesült Államok a június 13. óta tartó iráni háborúban aktív résztvevővé vált, ami az eszkalációt újabb szintjét jelenti.
Iráni háború: a „fekete hattyú” forgatókönyv
Az iráni válasz sem marad el, vasárnap a perzsa állam parlamentje bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását. A döntés a globális olajkereskedelemre óriási hatással van, hiszen az alig 40 kilométer széles vízi szakaszon halad keresztül a világ tengeri szállítású kőolajának negyede és az LNG egyötöde, így egy ilyen lépés óriási mennyiségű olaj kiesését jelentené a világpiacról, ami értelemszerűen a mainál jóval magasabb árakat eredményezne. Az elmúlt két hétben ennek a hatását kezdte beárazni az olajpiac, ami természetesen a hazai üzemanyagkutak árában is megjelent. A benzin és a gázolaj ára rövid idő alatt 600 forint fölé kúszott, és lehet, hogy ezzel nincs vége a drágulásnak.
Az ING Bank alapforgatókönyve szerint ha Irán valóban beváltja a fenyegetését, akkor a jelenlegi 75-76 dollárról 120 dollárra ugorhatna az olaj ára.
Virovácz Péter szerint az is elképzelhető, hogy ha Irán az év végéig blokád alatt tartja a szorost, ami a legmerészebb, a „fekete hattyú” forgatókönyv, akkor a korábbi csúcsokat is megdöntené, és 150 dollár fölé emelkedhetne a Brent és a WTI ára. Ez esetben 700 forint körüli üzemanyagárakkal találkozhatnánk a hazai kutakon, tehát a 100 forintos drágulás sem elképzelhetetlen a benzin és a gázolaj árában.
Ám az elemző szerint nem ez az alapvető várakozás, mivel ez egy nagyon erős lépés lenne Irántól, ami olyan ellenreakciót váltana ki az USA-ból, amellyel Irán végeredményben saját magát destabilizálná. Ráadásul ilyen magas olajárakkal nemcsak Amerika, hanem Kína bajszát is elkezdené húzogatni a perzsa állam. „Ez egy nagyon durva lépés lenne, nem mondom, hogy teljesen valószínűtlen, de inkább csak egy végső megoldás” – tette hozzá az ING Bank vezető elemzője.
A befektetők sem hiszik el az irániak fenyegetését
Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője lapunknak amellett érvelt, hogy hiába döntött a hét végén az iráni parlament a blokádról, az egyelőre üres fenyegetésnek tűnik. Annál is inkább, mert a valódi döntéseket nem a parlament, hanem a Bölcsek Tanácsa hozza.
Iránnak akkor jöhet szóba a Hormuzi-szoros lezárása, ha sarokba lesznek szorítva, ettől még nagyon messze vagyunk
– mondta, hozzátéve, hogy az eszkaláció sem az olajpiac irányába megy el, a perzsa állam ugyanis akkor lépné meg ezt, ha már szétlőtték volna az egész országot és az összes olajipari infrastruktúrát.
Hangsúlyozta, az az iráni érdek, hogy növeljék a feszültséget, és fenntartsák az olajprémiumot, ami viszont eléggé nehezen megy, mivel a piac sem hisz már nekik.
Hétfő délelőtt ugyan a Brent ára felszúrt egy pillanatra 80 dollár fölé, de a déli órákban is még 75-76 dollár körül mozgott, ami a pénteki szint alatt található, tehát a hétvégi események nem voltak különösebb hatással az olaj árára.
Alacsony szinten, de tovább tarthat ez konfliktus
Az energiaipari elemző szerint a perzsa államnak sem érdeke a szoros lezárása, ugyanis ezzel a saját olajkereskedelmét is korlátozná, amivel a legfőbb bevételi forrásától fosztaná meg önmagát. Ráadásul élelmiszer-importőr is, tehát egy ilyen döntéssel élelmiszerhiányt okozna a saját országában, ha hosszabb ideig fenntartaná a blokádot. Ennek azonban Pletser Tamás szerint kicsi az esélye, ezért sem történt az olajpiac irányába eszkaláció eddig.
Inkább az várható, hogy a konfliktus alacsony intenzitáson pörög tovább, néha bombázza majd az amerikai és izraeli haderő az iráni célpontokat, de senkinek nem lesz érdeke az eszkaláció.
Iráni részről arra lehet számítani, hogy folyamatosan provokálni fogják az amerikaiakat, és megpróbálják fenntartani az olajprémiumot, ez a mostani 75 dollár körüli olajszintnél kivitelezhető. Ami a magyarországi üzemanyagárakat illeti, az elemző arra számít, hogy 6-ossal fognak kezdődni a következő hetekben.
Így tört ki az iráni háború
Június 13-án tört ki az iráni háború, miután az izraeli légierő összesen öt hullámban több száz iránti célpontot támadott meg, köztük katonai és nukleáris létesítményeket, valamint magas rangú tisztségviselőket. Válaszul a perzsa állam rakétazáport zúdított izraeli civil célpontokra, mélyítve a két ország közötti ellenséges szembenállást. A fegyveres konfliktus hírére az olaj ára is kilőtt, egy nap leforgás alatt a Brent ára 12 százalékkal emelkedett,
ilyen rövid idő alatt ekkora olajár-emelkedésre öt éve nem volt példa.
Amennyire nagy hullámokat vertek a pénteki események, úgy csillapodhatnak le a kedélyek – erre a következtetésre jut a Financial Times múlt héten közölt cikke, amelyben a szerző szerint ez a konfliktus nem válik olyanná, mint az orosz–ukrán háború, két okból sem:
- egyrészről Oroszország sokkal nagyobb olaj- és gáztermelő, mint Irán, a perzsa állam naponta 3,2 millió hordó olajat hoz felszínre, ami 3 százaléka a világ napi olajtermelésének,
- másrészről Irán gyenge helyzetben van, Izrael hallgatólagos amerikai támogatást élvez.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy meglepő módon az olajár-ingadozásokat tágabb geoökonómiai trendek, nem pedig geopolitikai tényezők vezérlik. Az elmúlt évtizedekben pedig a piac megtanulta legyintve kezelni a közel-keleti régióban tapasztalható feszültségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.