Most kaphat igazán szárnyra a forint: egyre jobban néz ki az egyik legfontosabb magyar gazdasági mutató

Magyarország folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben 1,141 milliárd euróra nőtt a negyedik negyedévi 80,8 millió euróról, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025 első negyedévére vonatkozó fizetési mérleg adataiból.

Magyar gazdaság: tovább nőtt a devizatartalék

A folyó fizetési mérleg egyenlege 717 millió euró volt a szezonális hatásoktól megtisztítva, a kiigazítás nélküli egyenleg 1 141 millió euró volt. A tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 389 millió euró, igazítás nélkül 741 millió euró volt.

A nemzetgazdasági nettó külföldi adósságállomány – a közvetlentőke-befektetéseken belül elszámolt adósság nélkül – 2025. március végén 30 257 millió euró volt, az utolsó négy negyedéves GDP 14,6 százaléka. A nettó adósságállomány 1503 millió euróval nőtt az előző negyedév végéhez képest, a tranzakciók 2072 millió eurós adósságnövelő, valamint az átértékelődések és egyéb állományváltozások 569 millió eurós adósságcsökkentő hatásának következtében. 

Így alakult az áruforgalom az év elején

A szezonálisan kiigazított adatok alapján 2025. I. negyedévben a finanszírozási képesség összetevői közül az áruforgalmi export és import nőtt az előző negyedévhez képest. Az áruforgalom egyenlege 304 millió euró többletet mutatott:

• az export értéke 30 136 millió euró,
•  az import értéke 29 732 millió euró volt. 

A szolgáltatások egyenlegének többlete csökkent az előző negyedévhez képest. Ezen belül az utazások 1002 millió eurót, az utazáson kívüli szolgáltatások 1263 millió eurót értek el. Az első negyedévben az elsődleges és másodlagos jövedelmek hiánya is nőtt. Az elsődleges jövedelmek hiánya 1 847 millió euró, a másodlagos jövedelmek hiánya 458 millió euró lett. A tőkemérleg egyenlege 389 millió euró volt.

Közel egymilliárd euró forráskiáramlás a külföldi befektetéseknél

A közvetlentőke-befektetéseken 2025. I. negyedévben 941 millió euró nettó forráskiáramlás történt. A rezidensek befektetései külföldön összességében 1895 millió euróval, míg a külföldiek befektetései Magyarországon 954 millió euróval nőttek. 

A rezidensek külföldi befektetésein belül a részvény és egyéb részesedést érintő befektetések 113 millió euróval, míg a jövedelmek újrabefektetése 828 millió euróval növelték a külföldi befektetések értékét az I. negyedévben. Az adósság típusú instrumentumok egyenlege 955 millió euro nettó követelésnövekedést mutatott.  

A külföldiek magyarországi befektetéseinél a részvény és egyéb részesedést érintő befektetések 271 millió euróval csökkentek. A jövedelmek újrabefektetése 1802 millió euróval növelték, míg az adósság típusú instrumentumok 577 millió euróval csökkentették a külföldiek befektetéseit.  

A folyó fizetési mérleg többlete a forintot is segíti

A magyar gazdaság sérülékenységét is meghatározza a folyó fizetési mérleg, amelynek egyenlege az energiaválság alatt felborult. A GDP 8 százalékára rúgó hiányt az energiaárak drasztikus elszállása eredményezte, ami egyet jelentett az a magyar gazdaság első számú közellenségének számító ikerdeficit megjelenésével. Azonban a vártnál jóval gyorsabban, már 2023-ban sikerült ledolgozni, ami két tényezőnek köszönhető: 

• egyrészt a cserarányok jelentősen javultak az energiaárak normalizálódása következtében,
• másrészt a visszafogott fogyasztás miatt az import is jobban mérséklődött, mint az export. 

Azóta pedig folyamatosan többletes, tavaly a GDP 3 százalékát tette ki, a jegybank szerint a következő időszakban is fennmaradhat. A folyó fizetési mérleg egyenlege a forint szempontjából sem mindegy, a többlet ugyanis az árfolyam erősödését is támogatja.