Kulcsfontosságú egyeztetéseket folytatott Kínában Nagy Márton – stratégiai megállapodásokat írt alá

Hivatalos látogatást tett Pekingben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, útja során három kiemelt gazdaságpolitikai egyeztetésre is sor került a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC), az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT), valamint a kínai Pénzügyminisztérium vezetőivel – tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményéből.

A szaktárca emlékeztetett, hogy jelenleg Kína Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere, a beruházási volument tekintve mind 2023-ban, mind 2024-ben a legfontosabb beruházó ország volt hazánkban. Magyarország megerősítette pozícióját mint a régió vezető kínai tőkeközpontja, hisz az összes Európába irányuló kínai befektetés 31 százalékát vonzotta, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát is.

A megbeszélések célja a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítése, a gazdasági semlegesség politikájának jegyében az ipari és technológiai együttműködés mélyítése, valamint a két ország közötti pénzügyi partnerség növelése volt. Az NGM kiemelte, hogy a megbeszélések eredményeként két stratégiai jelentőségű dokumentumot is aláírtak:

• az NDRC-vel egyetértési megállapodás született a mesterséges intelligencia területén történő együttműködésről,
• míg az MIIT-vel szándéknyilatkozat aláírására került sor egy Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport felállításáról.

Ezt tartalmazzák a stratégiai megállapodások

Az NDRC vezetőivel folytatott egyeztetésen a felek a magyar iparfejlesztési stratégia kulcsterületeit tekintették át. A tárgyalás fókuszában az önvezető járművek fejlesztéséhez kapcsolódó mesterségesintelligencia-megoldások, valamint a hazai kkv-szektor versenyképességének javítása állt. A találkozó során a felek aláírták az intézmények közötti harmadik egyetértési megállapodást, amely kifejezetten a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésére és ipari felhasználásukra irányul.

A megállapodás célja a tapasztalatcsere elősegítése, a hazai kkv-k mesterséges intelligenciát érintő alkalmazkodóképességének növelése, a közös kutatás-fejlesztési projektek támogatása, valamint a ZalaZONE tesztpálya további nemzetközi integrációjának előmozdítása. Az egyezmény hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország tovább erősítse szerepét a high-tech beruházások célpontjaként.

Az MIIT-vel tartott megbeszélés alkalmával a felek az autóipari ökoszisztéma fejlesztésében való együttműködést tekintették át, különös figyelemmel az elektromos járművek töltő-infrastruktúrájának fejlesztésére, a technológiatranszferre az önvezető autók terén, valamint az ipari termelőkapacitások magyarországi bővítésének témájára. A tárgyalás zárásaként szándéknyilatkozat született a Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport létrehozásáról, melynek célja a legfejlettebb technológiák megismerése és magyarországi alkalmazhatóságuk elősegítése.

A munkacsoport tagja Magyarországról a témával foglalkozó szövetségek, egyetemek, az ágazatban működő hazai vállalatok mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz, miközben kínai oldalról az MIIT és az általa összeállított fehér listán szereplő vállalatok lesznek. Ezáltal a legfejlettebb, legbiztonságosabb működésű technológiákat ismerhetik meg a magyarországi szereplők.

Hazai tapasztalatokat osztott meg Nagy Márton

Pekingi látogatása során Nagy Márton találkozott a kínai pénzügyminisztérium képviselőivel is, ahol a két ország közötti pénzügyi együttműködés került terítékre, a megbeszélésen szó esett a Nemzetgazdasági Minisztérium és a korábbi Pénzügyminisztérium összevonásából eredő intézményi átalakulásról is.

A tárcavezető elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika fókuszában a beruházásvezérelt növekedés, a versenyképesség javítása és a technológiai szuverenitás erősítése áll. A kormány célja, hogy a magyar autóipar a jövő kihívásaira felkészült, versenyképes és fenntartható módon működjön, melyhez az ipari szereplők aktív részvételére van szükség. Ennek eléréséhez elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés alkalmazása a szabályozás terén, szabványok és interoperabilitási kezdeményezések alkalmazása, valamint a technológiatranszfer növelése.