Ragadós száj- és körömfájás: fontos döntésre készül Magyarországról az EU

Az Európai Unió optimális esetben várhatóan napokon belül feloldhatja a ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt összes korlátozást Magyarországgal szemben – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter kedden a „Ragadós száj- és körömfájás – Megállás után újraindulás: A szaporodásbiológia és járványvédelem szerepe a fenntartható újrakezdésben” című konferencián, az Állatorvostudományi Egyetemen.

A miniszter kiemelte, hogy a védekezéssel kapcsolatos tapasztalatok egyik fontos tanulsága, hogy szükség van további, gyakorlati tudással rendelkező állat-egészségügyi szakemberekre. Az állatorvosok és állategészségőrök képzése nemcsak egészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek, ezért az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve újraindítják az állategészségőr képzést.

A magyar állategészségügy példásan helyt állt

A konferencián Nagy István úgy fogalmazott, hogy a magyar állategészségügy példásan helyt állt a történelmi léptékkel mérhető bajban, nemzetközi szinten is kivívta az elismerést, és megköszönte a járvánnyal szembeni védekezésben részt vett hatóságok szakembereinek, az érintett települések vezetőinek, az állatorvosoknak, a járványügyi igazgatásban dolgozóknak, a rendvédelmi dolgozóknak és a gazdálkodóknak a munkáját, külön kiemelte az állatorvos hallgatók segítségét.

Beszédében a miniszter felidézte, hogy Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti, Rábapordány településeken működő gazdaságokban jelent meg a vírus, amelynek eredete és a terjedése körül is sok a megválaszolatlan kérdés. Laborok és szakemberek keresik a válaszokat, hogy több mint 50 év után vajon hogyan bukkant fel Magyarországon a vírus.

Nagy István kitért arra, hogy a ragadós száj- és körömfájásjárvány megbetegedések kezelésében szerzett tapasztalatokat át kell ültetni a mindennapok munkájába. Egyrészt mindent meg kell tenni a hatékony védekezés fenntartásáért, másrészt biztosítani kell az állattartó gazdaságok hosszú távú, biztonságos működését.

A tárcavezető kiemelte, hogy az Agrárminisztérium vissza nem térítendő támogatást nyújt a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók számára a járványvédelmi beruházások megvalósításához. A támogatási kérelmeket június 25-től adhatják be az állattartók. A támogatások célja, hogy elősegítsék a fertőző betegségek megelőzését, minimalizálják a behurcolás kockázatát és csökkentsék a betegségek terjedését. Minden fejlesztés egy újabb lépés abba az irányba, hogy egy esetleges új járványt még eredményesebben, még hatékonyabban le lehessen győzni.

Kulcsfontosságú az ágazat újraindítása a ragadós száj- és körömfájás után

A miniszter felhívta a figyelmet arra, fontos feladat az ágazat újraindítása, a kereskedelem, az export helyzetének rendezése. Ebben fontos eredmény, hogy várhatóan napokon belül az ország visszanyeri mentességét az Európai Unión belül.

• Ugyanakkor az EU-n kívüli országok esetében hosszabb időt vesz igénybe a mentesség visszaszerzése.
• A laboratóriumi vizsgálatokat folytatni kell, és ezek alapján kell benyújtani az ország mentességére vonatkozó dokumentációt az Állategészségügyi Világszervezetnek.
• Ennek értékelése, elfogadása után kerülhet sor a harmadik országokkal való érdemi egyeztetések lefolytatására.
• A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a tárgyalások mielőbb sikeresen lezáruljanak.

A tárcavezető szólt arról is, hogy a ragadós száj- és körömfájás betegség mellett további aggasztó tendenciák vannak jelent. Az afrikai sertéspestis továbbra is aktívan terjed Európában, Magyarországon ez csak a vaddisznóállományban van jelen, és a madárinfluenza elleni védekezés is folyamatos feladat. Januárban egy Romániából Zala vármegyébe szállított juhszállítmányban kimutatták a kiskérődzők pestisét, a gyors és szakszerű intézkedéseknek köszönhetően a vírus nem tudott elterjedni, de Magyarország elveszítette a történelmi mentességét.

Tisztában kell lenni azzal is, hogy az ország észak-keleti határánál évről évre több vadon élő állatban mutatják ki a veszettséget. Ennek oka, hogy Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt, míg Románia állategészségügyi hatósága egyéb okok miatt nem tudta végrehajtani a rókaállomány immunizálási programját.

„Magyarország fontosnak tartja, hogy a vakcinázás, mint járványvédelmi eszköz uniós szinten nagyobb támogatást kapjon. Erről a magyar EU-elnökség alatt több magas szintű egyeztetést is tartottak. Magyarország kezdeményezésére az Európai Unió napirendjére tűzte a vakcinázással kapcsolatos koncepció felülvizsgálatát, az egyes betegségekben való alkalmazhatóság átgondolását” – zárta gondolatait Nagy István.