Soha nem látott szárazság a Tisza magyarországi szakaszán: az államtitkár elmondta, mi lesz az ivóvízzel – jön már a változás

A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre, ami nagyjából megfelel Magyarország éves öntözési vízigényének – mondta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kedden a Békés vármegyei Szeghalmon.

Hubai Imre egy korábban tíz évig szárazon álló, jelenleg vízzel teli, holt-sebes-körösi holtágnál tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a vízmegtartási intézkedésekkel 512,6 millió köbméter víz tározása valósult meg országszerte, amelyből mederben 124,1, holtágakban, tározókban, táji elárasztással 97,3, duzzasztókban pedig 291,2 millió köbméter víz van.

Halastavak vízpótlására is rendelkezésre áll 50-100 millió köbméternyi víz – tette hozzá.

Az ország több részén készültség van vízhiány miatt

Az országban tíz vízügyi igazgatóság területén, 54 vízhiánykezelő körzetben rendeltek el vízhiány elleni készültséget, ebből 15 körzetben másod-, 39-ben harmadfokú a készültség. A munkálatokban 885 személy, 190 munkagép vett részt 4315 üzemórában.

Harmincnyolc öntözési célú, harmadlagos vízmű feltöltése megtörtént, de a múlt héten a továbbiak feltöltését a vízhiány és a folyók „történelmi mélypontot közelítő” alacsony vízállása miatt fel kellett függeszteni – tette hozzá Hubai Imre.

A vízügyi ágazat 250 kilométer többlet-csatornaszakaszt vont be a vízpótlásba, a Vizet a tájba típusú beavatkozások együttes hatásterülete 54 669 hektárra nőtt.

Az államtitkár elmondta, 2026 végére szeretnék elérni, hogy 3 milliárd köbméter többletvíz legyen a „tájban”, de ehhez növelni kell a tározókapacitásokat.

A kormány 4,7 milliárd forint többletforrást biztosított az aszálykárok megelőzésére és enyhítésére, ebből 815,2 millió forintot használtak fel és további 1,2 milliárd forintnyi kötelezettséget vállaltak a vízügyi igazgatóságok.

Hubai Imre hangsúlyozta azt is, hogy kiemelten figyelik a Tisza-tavat, ahol 520 millió köbméternél több vizet tárolnak, amelynek folyamatos leeresztésével az ökológiai vízigényeket is tudják pótolni az Alsó-Tiszán, továbbá a szolnoki vízbázist is tudják biztosítani.

Jelenleg a Szolnoknál mért vízállás 10 centiméterrel kevesebb az eddigi legalacsonyabbnál, de a térség lakói számára az ivóvízellátás a Tiszára telepített úszómű révén a következő hónapokban is biztosított lesz „akármilyen alacsony is a Tisza vízállása”.

Kis segítséget hozhat a következő napok csapadékos időjárása

Az államtitkár arról is szólt, hogy a Tisza határon túli vízgyűjtő területére az előrejelzések szerint a következő napokban 16–60 milliméter közti csapadék várható, amelyből folytatódhat akár a harmadlagos vízművek feltöltése is a jövő héten. A hazai vízgyűjtő területen 14–46 milliméter csapadékot várnak a szakemberek, amely „átmenetileg enyhíti a vízhiányos helyzetet már a héten, és még hetekig érezteti hatását”.

Hubai Imre arról is beszélt, hogy a Maroson keresztül Magyarországon is érezhető a parajdi sóbánya katasztrófájának hatása, de a román vízügyi szervek folyamatos vízhígításának hatására a Nagylaknál mért adatok szerint csökkennek az úgynevezett vezetőképességi értékek. Becslések szerint körülbelül 900-as értékre lehet számítani, a felső határértékként megállapított 1500-as szintet meg sem közelítették – húzta alá, hozzátéve, hogy a Maros kommunális célú vízkivételre és öntözésre is alkalmas.

Az úgynevezett szeghalmi Koplaló-holtág 4,5 kilométeres, mintegy 25 hektáros terület, a Sebes-Körösből emeltek át ide mintegy 400 ezer köbméter vizet elsősorban nem öntözési, hanem ökológiai céllal – mondta el Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.