Vízpótlás az aszály ellen: másodpercenként 500 litert szivattyúznak át a Tiszából – csakhogy közben a folyó még sose apadt le ennyire
Csak az összefogás vezet sikerre a vízhiány és a felmelegedés elleni küzdelemben – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Csépa határában, a Tisza partján kialakított ideiglenes vízkivételi műnél.
Hubai Imre elmondta: a Gyova–mámai Holt-Tisza ökológiai vízpótlása 45 napja tart a kormány támogatásával, több térség, település és szervezet összegfogásának eredményeként.
Ide mintegy 1,5-2 millió köbméternyi plusz vízkészletet juttatnak, immár a folyó alacsony vízszintje miatt három szivattyú munkába állításával.
Ilyen együttműködésekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a felmelegedés, valamint a vízhiány elleni küzdelemben – tette hozzá.
Rámutatott: a táj ökológiai vízpótlására, a víz tározására Magyarországnak be kell rendezkednie a jövőben, tehát nem egynyaras intézkedéssorozatot indított a kormány az aszályveszélyhelyzet kihirdetése óta. Ezek a gazdálkodókat is segítik, akik az elmúlt években mintegy 170 milliárd forint értékű pályázati forrást használhattak fel öntözésfejlesztésre, ami a klímaváltozásra történő felkészülést is szolgálta – emlékeztetett.
Szavai szerint fontos megtanulni az alkalmazkodást és felhasználni akár a történelmi időtávlatokból származó jó gyakorlatokat. Magyarországon komoly múltja és hagyománya van a vízgazdálkodásnak, ám amíg a folyószabályozások idején még csak az ár- és belvizek elleni védelem volt a szempont, addig mára a víz megtartásának igénye is megkerülhetetlenül azzá vált.
Kifejtette: komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy az apadó készletek ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson
- a lakosságnak,
- a mezőgazdaságnak,
- az iparnak,
- a jóléti és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó horgásztavaknak,
- erdőknek, természetvédelmi területeknek egyaránt.
A kormány jó úton járt, amikor időben felismerve az aszály előjeleit, döntött mintegy 4,7 milliárd forint átcsoportosításáról, melyből a Vizet a tájba program részeként 220 beavatkozást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok szakemberei – húzta alá az államtitkár.
Ugyanakkor a jövőben nélkülözhetetlen lesz a társadalom, az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők, a gazdasági szereplők és minden érintett összefogása, hogy hosszú távú megoldásokkal lehessen fenntarthatóvá tenni hazánk vízgazdálkodását és aszály elleni védekezését – hangsúlyozta.
Jelezte: a Közép-Tisza-völgy számára ez kiemelt jelentőségű, miután ott a talajok nagy részét a folyószabályozást megelőzően a Tisza tette termővé. Ráadásul
a néhány százmillió köbméternyi öntözési vízigénynél az ökológiai vízigény lényegesen magasabb, évente 3-5 milliárd köbmétert tesz ki
– jegyezte meg. Ma a legfőbb cél a lehető legtöbb vizet visszajuttatni a tájba, melyhez a világviszonylatban is elismert magyar vízügyi szakma mérnöki munkájára, valamint rendkívüli építőipari és gépészeti kapacitások igénybevételére van szükség – összegzett Hubai Imre.
Lovas Attila, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a helyszínen arról beszélt: a holtág-feltöltési program részeként öt holtágba juttatnak többletvizet, melyből négynél már befejezték a munkát. A 12 kilométer hosszú, közel 100 hektáros Gyova–mámai Holt-Tisza vízpótlása még tart, ebbe másodpercenként közel 500 liternyi folyóvizet szivattyúznak át. A műveletet azonban nehezíti a Tisza rendkívül alacsony vízállása, mely a napokban várhatóan eléri a valaha mért legkisebb szintjét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.