Aszály: biztató hírek érkeztek a Duna vízállásáról
A Duna osztrák vízgyűjtőjén hullott jelentősebb mennyiségű csapadéknak köszönhetően árhullám vonul le a folyó hazai szakaszán, melyet a természet ajándékának tekinthetünk. Az aszály elleni védekezés közben a magas dunai vízszint adta többletvizet felhasználhatjuk vízvisszatartásra, vízpótlására. A víz országhatárainkon belül tartására – többek között –, a Tolnai-Holt-Duna vízpótlásával nyílik lehetőség. A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 centiméteres emelkedést tudunk elérni a holtágon. A háromnapos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudjuk növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótoljuk – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfőn.
Az árhullám ritka lehetőséget ad a vízpótlásra
A Dunán érkező árhullámból eredő magas vízállás most lehetőséget ad a Tolnai-Holt-Duna vízpótlására, mind az Északi-, mind pedig a Déli-holtág vízszintjének emelésére. A Duna Sió Torkolati Műnél (Sió Árvízkapu) történő tetőzésekor az árhullámot beeresztjük a Sió-csatorna irányába, majd a Sió Árvízkaput zárjuk, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a Kutyatanyai-zsilip nyitására a Sió-csatorna felől a Tolnai-Holt-Duna irányába.
A vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog – ezzel biztosítjuk a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is.
A meteorológiai és hidrológiai előrejelzésekre alapozva a vízpótlás során a Tolnai-Holt-Duna ágakon előreláthatólag félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 cm emelkedést tudunk elérni.
A háromnapos árhullám hozzávetőleg másfél héten át tartó vízpótlást tesz lehetővé. E rövid idő alatt az éves párolgás felét visszapótoljuk a holtág vízkészletébe.
A dunai holtágak jellemzői
A Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mindegyikről elmondható, hogy igen jelentős a természetvédelmi és gazdasági értékük.
Míg a Tolna vármegyei holtágrendszer vízgazdálkodását évtizedekkel ezelőtt a belvízelvezetésekből adódó vízbőség jellemezte, a tartósan csapadékszegény évek következtében most a vízhiány a jellemző.
Mivel a holtágaknak nincs kapcsolatuk az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet. Tehát aszályos időszakokat követően a kívánt vízállást vízpótlással tudjuk elérni. Így fenntartható a holtágak ökológiai egyensúlya, illetve – mivel a víz a talaj alsóbb rétegeibe szivárog – ezzel tehetünk a talaj vízkészletének helyreállításáért is, ellensúlyozva a hosszú, száraz, csapadékszegény hónapokat.
Így tartja vissza a vizet Magyarország: megvan a megoldás az aszályra
Az Agrárminisztérium szerint jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége. Jelenleg Magyarországon mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.