BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Trabant, Zsiga és Ezeröcsi – mutatjuk a Kádár-korszak kedvenc autóit

A Rákosi-rendszer ínséges éveinek és államosítási törekvéseinek hatására a személygépjármű birtoklása csak pár ezer ember kiváltsága volt. Az ezt követő Kádár-korszak előrehaladtával aztán beköszöntött a fridzsiderszocializmus, amely már némileg élhetőbb körülményeket hozott. Így történhetett, hogy a buszok és oldalkocsis Pannóniák mellett egyre nagyobb számban tűntek fel az utakon az autók is. Mutatjuk a kedvenceket.

Az átlagemberek számára az 1964-ben alapított Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat hozott igazi áttörést. A monopolhelyzetben lévő autóelosztónál ugyanis már egyre nagyobb eséllyel tudtak személygépkocsit előjegyezni. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akkoriban mindenki hasonló cipőben járt; nagyjából hat-nyolc szocialista márkából lehetett választani. Ráadásul a keleti blokk kínálata még nem tudott lépést tartani a kereslettel. Az állandó lemaradást pedig jól mutatta, hogy általában négy-öt évet is kellett várni egy autóra.

1965 - Moszkvics 407 típusú autó. Fotó: Fortepan/Horváth József
1965 – Moszkvics 407 típusú autó / Fotó: Horváth József / Fortepan

Trabant, Zsiga és Ezeröcsi: a rendszerváltásig szinte csak a KGST-autók jutottak a magyaroknak

Sokan vágyakozva nézegették a Nyugatról érkező turisták csodakocsijait, ám annak, akinek nem volt külföldön élő tehetős rokona, vagy nem járt külszolgálatban, elérhetetlen álom volt a nyugati autó. A drága devizáért vagy barterben szerzett imperialista portéka helyett a KGST-országok növekvő kínálatából lehetett választani.

Kezdetben a Moszkvics volt a szocialista tömegeknek szánt négyajtós kocsi, és – miután az ötvenes évek végén feloldották az abszurd autóbirtoklási tilalmat – Magyarországra is nagyobb számban érkezett. A hetvenes évek első felére azonban már elavulttá vált.

Az ezt követő időszak legnagyobb sztárja kétségkívül a Lada lett, olyannyira, hogy 

az 1990-es évek közepéig a Lada piacvezető autómárka volt Magyarországon.

Az itthon csak Ezeröcsinek becézett VAZ 2103 1975-től vált elérhetővé a Merkúrnár 98 ezer forintos áron, és hamar a jólét egyik szimbóluma lett. A márka az orosz AvtoVAZ vállalat (Volgai Autógyár) terméke volt, de egészen 1975-ig a belső piacon és a KGST-országokban Zsiguli márkanéven forgalmazták. A hétköznapokban a VAZ 2101-es és a VAZ 2103-as Lada közel két évtizeden keresztül volt a legkedveltebb autó Magyarországon.

A Ladák mellett az NDK-ból származó olcsó Trabant 601 is jól fogyott, de népszerűek voltak a nem túl kulturált, de tágas és könnyen javítható német Wartburgok, és az 1980-as évekre már botrányossá silányuló minőségű román Daciák is. A Polski Fiat 125-öt, a lengyel autógyártás egyik ikonikus járművét is széles körben használták, de a cseszlovák Skodák is szép számmal gurultak az utakon.

A 70-es években egy Trabant 46 ezer forint, egy Wartburg 68 ezer, egy Skoda 75 ezer, egy Nagypolski"pedig 110 ezer forint körüli összegbe került.

image
image

 

A KSH statisztikái szerint 1975-ben a bruttó átlagkereset 3000 forint körül volt, a benzin literje 1974-ben 3 forintba került.

Az autóforradalom megállíthatatlan lett

Összehasonlításképp, míg 1947-ben Magyarországon mindössze 7000 autó volt, 1961-ben 60 ezer, 1981-ben pedig már másfél millió. 1990-ben, miután kifogytak az 1958 óta használt rendszámsorozat kombinációs lehetőségeiből, bevezették az új, három betűt és három számot tartalmazó rendszámtáblákat.

Aztán, ahogy az élet szinte minden területén, úgy a mobilitásban is hatalmas fordulatot hozott a rendszerváltás . Ennek talán legfeltűnőbb mozzanata a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat monopolhelyzetének megszűnése és a nyugati import lehetőségének bevezetése volt. Ez az évtized már nem annyira a mennyiségi, inkább a minőségi változásról szólt: szinte mindenki nyugati kocsiba akart átülni.

Kattintson az Origo oldalára, és nézze meg a képgalériát a szocializmus kedvenc márkáiról!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.