BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dől a pénz az élelmiszer-feldolgozásba: újabb húszmilliárdos pályázatot írnak ki

Az itthon megtermelt mezőgazdasági alapanyag minél nagyobb hányadának növekvő hatékonyságú és energiatakarékosabb feldolgozását célozza az élelmiszer-feldolgozás támogatására tervezett, újabb húszmilliárd forintos pályázat. Közben már bírálati szakaszban van azoknak az összesen kétszázmilliárd forintnyi keretre érkezett pályázatoknak az elbírálása, amelyek célja szintén az élelmiszer-feldolgozók fejlesztése.

A tavaly meghirdetett 150 plusz 50 milliárd forintos pályázatok után újabb 20 milliárd forint támogatásra írnak ki pályázatot a KAP Stratégiai Terv keretében. A pályázat – amelynek tervezetét társadalmi vitára bocsátották – célja a mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutás elősegítése, az élelmiszer-feldolgozás hatékonyságának növelése és a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő fejlesztések generálása. Az élelmiszer-feldolgozók fejlesztése magában foglalhatja a vállalkozások energia-önellátásának növelését, illetve energiafüggőségük csökkentését, egyenként maximum 100 millió forint támogatási határig.

FoodEx Japan 2025, élelmiszer-feldolgozók fejlesztése
Az élelmiszer-feldolgozók fejlesztése több innovatív terméket és bővülő exportot hozhat / Fotó: APA-PictureDesk via AFP

A támogatásból kollektív beruházás is megvalósítható, így 

  • termelői csoportok, 
  • termelői szervezetek,
  • termelői integrációs szervezetek,
  • mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, valamint 
  • szociális szövetkezetek 

is pályázhatnak. A támogatási kérelmeket két szakaszban, október 16. és október 29., valamint október 30. és november 12. között lehet benyújtani. 

Folytatódik az élelmiszer-feldolgozók fejlesztése

A pályázat támogatja a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztéseket célzó beruházásokat. Így a támogatott projektek keretében lehetőség van olyan gépek, eszközök és technológiai rendszerek beszerzésére, amelyek a termeléshez, illetve az élelmiszeripari tevékenységhez, a termékek minőségéhez és a logisztikához kapcsolódnak. 

Alapvető cél – ami a korábbi kiírásokat is motiválta –, hogy a magyar gazdálkodók által megtermelt alapanyagokat minél nagyobb arányban dolgozzák fel belföldön. 

Mint ismert, a KAP stratégiai terv keretei között összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két pályázati felhívás jelent meg tavaly a feldolgozóüzemek fejlesztéseinek támogatására. A „nagy élip” névvel illetett, a nagyobb, komplex projekteket támogató Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása című felhívást 150, míg a szakmabeliek által „kis élipként” emlegetett, kisebb léptékű beruházásokra fókuszáló Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című kiírást 50 milliárd forint forráskerettel hirdették meg. A komplex fejlesztési támogatási jogcímre a 150 milliárdos keretet alaposan túligényelték: a 708,5 milliárd forintos igény érkezett. 

Az agrártárca vezetői ugyanakkor többször kinyilvánították, hogy átcsoportosításokkal a lehető legtöbb pályázatnak igyekeznek zöld utat adni, vagyis a 150 milliárdnál több támogatás jut a nyertes pályázatokra. 

A kisebb léptékű beruházások terepe ez a pályázat

Emiatt – illetve a szintén túligényelt állattartó telepi fejlesztések miatt – elhalasztották például a precíziós mezőgazdasági gépek pályázatának eredetileg idénre tervezett meghirdetését.

Átcsoportosítás a pályázati pénzeknél: pofon az agrárgéppiacnak
Az idénre beharangozott precíziós pályázat elhalasztása átírja sok növénytermesztő gépbeszerzési terveit, és mintegy százmilliárd forintos támogatás reményét vette el tőlük. A gépkereskedők szerint a fejlesztésekre nagy szükség van a növénytermesztésben is, és segíthetne a helyzeten, a mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kamattámogatást tudnának igénybe venni a gazdálkodók.

Az őszre tervezett, 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot a piaci szereplők a „kis élip” folytatásának tekintik, bár attól néémileg különbözik, hiszen 

  • szélesebb a jogosultak köre,
  • 200 millió helyett 100 millió forint a támogatás maximuma,
  • rugalmasabb az előleg igénybevételének lehetősége.

Az is különbség, hogy az újabb kiírás tervezetében nem szerepel a borászati, illetve a takarmány-előállító üzemek fejlesztése, létesítése mint támogatható cél.

 


 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.