Fontos döntésre készül órákon belül Varga Mihály és Magyar Nemzeti Bank: nagyon figyeli a forint, mi fog történni

A júliusi ülésen nem változott a kamatszint. Emellett nem módosult a kamatfolyosó két széle sem, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az azt megelőző,  júniusi ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán.

Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a legutóbbi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatók elmondta, 

 az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

Szinte kizárt a kamatvágás

Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ám túl nagy izgalomra ezúttal sem lehet számítani. A jegybank tavaly október óta szünetelteti a kamatvágásokat, azóta sok minden történt, egy azonban nem változott: továbbra is szigorú hangvétel jellemzi az MNB-t, azaz egyelőre kizárható, hogy lazít a monetáris kondíciókon. Bár a forint továbbra is állja a sarat, és a nemzetközi kamatkörnyezet is egyre inkább támogató, az inflációs folyamatok még mindig szűkítik a jegybank mozgásterét.

– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden tartja újabb kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tavaly október óta, tehát már 10 hónapja nem változtat a kamatszinteken. És nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is kitart a szigorú hangvétel mellett az MNB, így augusztus végén is marad 6,5 százalékon a jegybanki alapkamat.

Regős Gábor szerint a monetáris politika lazítása ellen csak egyetlen, ámde igen lényeges tényező szól: az infláció. A júliusi inflációs adat a vártnál magasabban alakult, 4,3 százalékos volt, miközben a piaci várakozás 4,1 százalékról szólt. Ez ugyan nem egy nagyon magas inflációs szint, de a jegybanki célt érdemben meghaladja.

Kedvező ugyanakkor, hogy a maginfláció az előző havi 4,4 százalékról 4,0 százalékra csökkent, azaz az alap inflációs folyamatok kevésbé erősek. A nagyobb probléma az elemző szerint a jövőben várható inflációval van. A mostani infláció is csak az árrésstopok és kormányzati megállapodások miatt van a „nem kifejezetten alacsony, de elmegy” kategóriában, ezek nélkül az infláció a mostaninál nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne.