BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi volt a lengyel piac titka? Ezért rajongtak érte a magyarok a szocializmusban

A nyolcvanas évek Magyarországának sajátos helyei voltak a lengyel piacok, ahol rengeteg olyan portékát lehetett kapni, amit az állami tulajdonú üzletekben nem. Sorra érkeztek az akkori KGST-tagországaiból az árusok, akik hamisítatlan zsibvásári hangulatot teremtettek. A rendszerváltás aztán ezeket szépen lassan felszámolta.

A szocializmus időszakának hiánygazdaságát szűk választék jellemezte az üzletekben, nagyon messze volt akkoriban az állami üzletek, áruházak kínálata a nyugati kiskereskedelmet jellemző árubőségtől. Az áruhiány néminemű enyhítésére jöttek létre az első KGST-piacok, vagy elterjedtebb nevükön a lengyel piacok az 1970-es évek elején – írja az Origo.

lengyel piacok
Nagy volt a nyüzsgés a lengyel piacokon  / Fotó: Erdei Katalin / Fortepan

Egyfajta KGST-kereskedelmet valósítottak meg, csak kicsiben, ugyanis a KGST-tagországokból érkezők voltak az eladók és a vevők is egyben. Ezeknek az országok állampolgárai csak a többi KGST-országba utazhattak olcsón, vízummentesen, és fordítva. 

Lengyel piacok: KGST kicsiben 

Lech Walesa Szolidaritás mozgalmának letörése után, a Jaruzelski tábornok nevével fémjelzett katonai diktatúra bevezetésével százezrek indultak útnak a nyolcvanas évek elejének rendkívüli gazdasági nehézségekkel küszködő Lengyelországából. Egyfajta népvándorlás indult el: a hazai megélhetési gondok miatt egyre többen döntöttek úgy, hogy szerencsét próbálnak külföldön. Ennek egyik módja volt, hogy például Magyarországon próbáltak eladni olyan lengyel portékákat, amiket nálunk nem lehetett kapni, hazafelé pedig olyan termékeket vittek, amikre náluk volt kereslet. 

Az üzletmenet lényege az volt, hogy a kereskedők az egyik szocialista országban megvették olcsón a termékeket, egy másikban pedig eladták ugyanazt, rajta némi haszonnal.

Egy idő után aztán a KGST-blokk más állampolgárai is feltűntek ezeken a piacokon, érkeztek csehek, szlovákok, bolgárok, románok, oroszok és ukránok is.

Magyarországon a lengyelek voltak a legtöbben, ezért kezdték el ezeket a helyeket „lengyel piacnak" nevezni.

Voltak itt mindenféle „csecsebecsék”, például 

  • szovjet autóalkatrészek, 
  • NDK-s szerszámok,
  •  lengyel szőrmék és bőráruk. 
Tömött buszok hozták és vitték az árusokat / Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

Jugoszláviából pedig márkás italokat, vagy szexi fehérneműket hoztak be, de árusítottak farmert, Fa szappant és még búvárszivattyút is. Az akkoriban elterjedő videókészülékekhez itt lehetett beszerezni a többször átmásolt, sokszor házilag szinkronizált „műsoros” videókazettákat. De nyugati vagy éppen jugoszláv préselésű hanglemezeket és audiókazettákat is árusítottak. Az igazi piaci hangulatról pedig az gondoskodott, hogy az árakból alkudni is lehetett.

Az egykori lengyel piacokat bemutató teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.