Teljesen átalakulhat a Duna, beköszönthet az aranykor: az ukránok és a románok már rájöttek, Magyarországnak lépni kell
A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2860 kilométerével, a folyam Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Ukrajnát és Moldovát is érinti. A magyarországi szakaszon 417 kilométeren keresztül folyik, jelentős szállítmányozási lehetőséget biztosít – állapítják meg az elemzésben.
A vízi szállítás ára az elmúlt években jelentősen emelkedett, és az összes szállítmányozási formához képest még mindig az egyik legkisebb arányban van jelen.
A Duna által érintett országok közül kiemelkedik a román és az ukrán, valamint kisebb részben a szerb szakasz áruforgalmának mennyisége.
Romániában mintegy ezer kilométeren át szeli keresztül az országot a Duna, de az elmúlt években csökkent a romániai szakasz áruforgalma, a visszaesés 25 százalékos. Ugyanakkor – bizonyosan a háború miatt – az ukrán Duna-szakasz áruforgalma gyakorlatilag kilőtt.
Tengeri kapcsolat
Minden bizonnyal az egyik legnagyobb előnye a Dunán való szállításnak, hogy a folyam a Fekete-tengerbe torkollik, ezáltal a továbbszállítás újabb lehetőségeket kínál. 2023-ban a Duna–Fekete-tenger-csatornán szállított áru mennyisége 23 364 millió tonnát tett ki, amelyből 18 794 millió tonna nemzetközi szállítmány, 4570 millió tonna pedig belvízi szállítmány volt.
Ahhoz, hogy a vízi úton történő szállítmányozás gördülékenyen valósulhasson meg, fennakadások nélkül, szükséges, hogy ki legyen építve a multimodális terminálrendszer a folyam mentén, azaz helyben lehessen vasútról, közútról átpakolni.
Az elmúlt évtizedekben a dunai kikötők jelentősen átalakultak, a hagyományos belvízi kikötőkből modern logisztikai központokká váltak, jól integrálódtak a regionális gazdaságokba és jelentősen hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is.
Magyarország – csillogó hagyományok, nehézkes jelen
Magyarországon – a dunai országokhoz hasonlóan – gazdag hagyománya van a vízi szállítmányozásnak. A rendszerváltást követően ugyan jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar vizeken történő nemzetközi szállítmányozás értékeiben, de a 2010-es évek után fokozatosan növekedni kezdett az így szállított áru mennyisége. Azonban 2020–2024 között újabb csökkenés figyelhető meg, ami főleg
- a regionális helyzetnek,
- valamint a vízi szállítás áremelkedésének,
- továbbá a gyakori alacsony vízállásnak tudható be.
2023-ban az előzetes adatok szerint a teljes (nemzetközi és belföldi) belvízi forgalom volumene 12 százalékkal, 5,2 millió tonnára csökkent az előző évihez képest.
A magyarországi Duna-szakaszon a legtöbb rakományt a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági termékek teszik ki. Emellett érceket, szenet és építőanyagokat is gyakran szállítanak a folyón, de a szabványos konténerekkel megrakott hajó is egyre gyakoribb látvány a Dunán. Viszont ha a tényeket nézzük, jelentős lemaradásban van a Rajnához képest. Ahhoz, hogy ez a lehetőség jelentősen bővüljön,
a kikötők fejlesztésére van szükség. Minden valószínűség szerint a konténeres átrakókapacitás növelése hozhatná el a vízi szállítmányozás újabb aranykorát
– áll az Oeconomus tanulmányában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.