Hivatalos: ezekre az óriásberuházásokra készül a kormány Magyarországon, bemutatta a terveket – listán a vasút- és autópályaépítések

Közzétette a kormány a következő 10 év fejlesztési tervét taglaló kormányhatározatot, melyből kiderül, hogy milyen beruházásokkal tervez 2035. végéig a magyar kormány. A sok száz elemből álló listát vizsgálva az látható, hogy a legfontosabb fejlesztési célok az infrastruktúrával, elsősorban a vasúttal és a közúthálózattal kapcsolatosak, de óriási összegek jutnak aszályvédelemre is, ráadásul már a következő öt év során.

A legnagyobb beruházás, mely a tervek szerint csak 2031. után indul el a dokumentumban az M100 gyorsforgalmi út, M1 autópálya és az M4 gyorsoforgalmi út (Albertirsa) közötti szakasz fejlesztése címet viseli, tehát Albertirsától köti össze az M1-es és a még épülő M100-as a Szolnok felé tartó autópályával. Előtte még a 2025-2030 közötti időszakban 550 milliárd forintból megépül az M100 is Esztergom és az M1 között.

Óriási összeg jut vasútfejlesztésre is

Ezt követően a legnagyobb tételek már sokkal inkább általános jellegű elkülönített összegek, mint a vasúti infrastruktúra felújítása, korszerűsítése, fejlesztése címszó alatt megtalálható 1002 és 1404 milliárd forint, előbbi 2030-ig, utána pedig a 2031-2035 közötti időszakra. A vasútinál némileg alacsonyabb összeget szán a dokumentum az úthálózat fenntartásával kapcsolatos általános feladatokra, mely az országos közúthálózaton a közhasznú üzemeltetési és karbantartási tevékenység és az országos közúthálózathoz kapcsolódó egyes szolgáltatások ellátása címszó alatt 

Hasonló mértékű összeget szán a kormány az iparfejlesztésre is, miután az ipari technológiai térségek fejlesztéséhez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztési feladatok fejezet mind a két időszakra szintén 1000 milliárd forintban részesül.

Szintén az óriásprojektek között található az Európai Beruházási Banktól (EBB) kapott 2 milliárd eurós hitel, mely önálló fejezetként 800 milliárd forinttal szerepel a tételek között, amit vasútfejlesztésre költenek majd 2030 végéig.

Az aszályvédelem is sürgető feladattá vált

Bár a legnagyobb összegek felett az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) hatáskörébe tartoznak, a Duna –Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt az Energiaügyi Minisztérium (EM) alá tartozik és szintén óriási összegeket mozgat meg. A négy ütemben megvalósuló aszályellenes fejlesztés 2030 végig megvalósul. Az egyes ütemek költsége 84 milliárd forint, 381 milliárd forint, 312 milliárd forint és 530 milliárd forint. 

Mindezek azonban csak a legnagyobb tételek a kormányzati tervekben, melyek között hidak, autópályák, kórházak építése és felújítása, valamint kollégiumi férőhelyek létrehozása is szerepel egyebek mellett.