Óriásit ugrottak a magyar fizetések: súrolja a félmilliót a nettó átlagkereset

Korrigált a bérdinamika júliusban az előző havi kiugrás után, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a nyár közepén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. Ezzel a bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Júniusban az elemzői várakozásokat is felülmúlta bruttó keresetek dinamikája, amelyek közel 10 százalékkal nőttek, így várható volt, hogy ezt követően valamekkora korrekció jön.

A bruttó kereset mediánértéke 570 000, a nettó kereset mediánértéke 399 000 forintot ért el, 9,6, illetve 10,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Mindez azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban is erőteljes maradt bérkiáramlás.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 656 600 forint volt, ami 8,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset

•  a vállalkozásoknál 649 900,
•  a költségvetésben 669 900, 
• a nonprofit szektorban 684 400 forintot tett ki, 8,1 és 10,1, illetve 7,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

Annak ellenére maradt kiugró a bérdinamika, hogy továbbra is kereslethiányos a magyar gazdaság. A vállalatok hónapok óta szenvednek a gyenge megrendelésállománytól, az erőtlen konjunktúrától, emiatt jelentős kapacitásfelesleg alakult ki. Ugyanakkor a másik oldalról a bérnyomás nem szűnt meg, a minimálbér idei 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelésének kigazdálkodása komoly nehézséget jelent a cégeknek egy szűkülő piac közepette. Jövőre ráadásul a tavalyi bérmegállapodás nyomán a minimálbért 13 százalékkal kellene emelni, amit a vállalkozói érdekképviseletek egyelőre elutasítanak. Erre a helyzetre jelenthet megoldást a szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentése, amivel a kormány reményei szerint 200 milliárdot maradna ott 2026-ban a magyar vállalkozásoknál. 

Mindenesetre a következő hónapokban erőteljes maradhat a bérkiáramlás, a családi adókedvezmény júliusi emelése után októbertől a háromgyermekes, majd januártól a kétgyermekes anyák szja-mentessége lép életbe, ezek pedig a minimálbér-emeléssel együtt garantálják, hogy visszatérjen a bérdinamika a két számjegyű tartományba.

Így látja a magyar fizetések jövőjét az NGM

Már több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest egymillióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felhívta a figyelmet: a Tisza Párt lebukott, a brutális többkulcsos jövedelemadó-emelés mellett a magyar vállalkozások társasági adóját is megemelnék.  Az államtitkár hangsúlyozta:

Szerinte a Tisza-adó egy átlagos munkavállaló zsebéből éves szinten 242 ezer forintot venne ki. A kormány ezzel szemben azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok, egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. Ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre:

• 2025 júliusától adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, 
• októbertől érkezik a háromgyermekes anyák,
•  2026 januárjától a 30 év alatti anyák, 
• valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége, 
• mindezek mellett 2026-ra két lépcsőben megduplázzák a családi adókedvezményt is.