Miniszterelnöki főtanácsadó: 2010 előtti gazdasági káosz következhet, ha a Tisza-adó életbe lép

Magyar Péter legújabb fő gazdaságpolitikusa egy konferencián azt állította, hogy túl sok pénzzel támogatja az állam őket, s szerintük a vállalkozóktól és vállalkozásoktól jelentős pénzeket lehet elvonni. Állítják, hogy alacsonyak az adók, sok az adókedvezmény és túl szerteágazó támogatási rendszerünk van – mondta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Mit veszítenének a magyarok ezzel a lépéssel?

A főtanácsadó kiemelte, hogy eddig is lehetett tudni, hogy készül a Tisza-adócsomag, benne a többkulcsos szja-val és a családi adókedvezmények, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének megvonásával, ami közel négymillió foglalkoztatott nettó keresetét csökkentené jelentősen.

A megszorítócsomagban a társasági nyereségadó 9 százalékról 25 százalékra emelését és a megtakarításaink közül számos, jelenleg adómentes tőkejövedelmének 20-30-40 százalékos adóval való megsarcolását is tervezik. Hangsúlyozta: 

Szóval nemcsak a dúsgazdagokat adóztatnák, hanem szinte mindenkitől komoly összegeket vonnának el – jelezte Szalai Piroska.

A Tisza Párt felülvizsgálatot indítana

Ahogy korábban megírtuk, a Tisza Párt  a teljes magyar támogatáspolitikát felülvizsgáltatná, melyről a párt új költségvetési és adópolitikai szakértője, Kármán András beszélt először. Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra is, hogy az adóelvonások brutális növelése mellett hallottunk már a költségvetési kiadások megnyirbálásáról is, de eddig a rezsicsökkentés megszüntetéséről beszéltek, most bukkant elő először, hogy a vállalkozók támogatásait is elvennék.

A Tisza-adó a vállalkozásokat is büntetné

A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztetett, hogy Magyarországon az EU-ban az egyik legalacsonyabb a vállalatok által fizetendő társasági adó: 2010 óta a vállalkozások adóját fokozatosan csökkentették, a társasági adókulcs jelenleg 9 százalék.

Hazánkban az elmúlt időszakban a költségvetési és az uniós forrásokból együtt közel ugyanakkora mértékben nyújtottunk támogatásokat a vállalkozásoknak, mint az uniós országok átlaga, vagy azt épp pár tizedszázalékkal haladtuk csak meg – nyilatkozta a szakértő. Hozzátette, hogy 2020 előtt két ettől eltérő időszak volt, az egyik 2008–2010, amikor kisebb volt a magyar támogatási arány, mint az unió átlaga és 2012–2013, amikor magasabb.

A Covid hatására 2020-ban az unió országaiban – legfőképp a nyugati országokban – a vállalkozások támogatása hatalmasat emelkedett, ami az uniós átlagot is megduplázta, nálunk pedig még 2020–2021-ben stagnált az arány – hangsúlyozta.

Minden megváltozott az orosz–ukrán háború miatt

Arról is beszélt, hogy ezután 2023-ban az orosz–ukrán háború kitörése utáni elszabaduló energiaárak, a töredező ellátási láncok nyomán megugró infláció hatására égetően szükségessé vált a támogatások arányának növelése, hogy 

• megelőzzék a munkaerőpiaci problémákat, 
• a vállalkozások meg tudják tartani a munkavállalóikat,
• növelni tudják a kereseteket
• és az agrárium is talpon tudjon maradni.

Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban a legtöbb uniós országhoz viszonyítva három év késéssel volt egy támogatási csúcs, ami után 2024-től már ismét mérséklődött a támogatási arány, mivel megfékeztük az előző évi inflációt, s a munkaerőpiaci kockázat is csökkent.

Nem igaz a híresztelés a vállalkozások túltámogatásáról

Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozások támogatása átlagos, és ha még el kívánnak vonni ebből a támogatásból is a tiszások, akkor nagyon sok munkahely megszűnhet, a fiatalok nem tudnának a szakképzettségük megszerzése után munkába állni, ugyanúgy, mint 2010 előtt, és a magyar agrártermékek megfizethetetlenek lennének, versenyhátrányt kellene elszenvedni a magyar gazdaságnak az unió többi országához viszonyítva, ahol sokkal nagyobb a vállalkozások támogatásai.

Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a versenyszférában foglalkoztatottak háromnegyedének a kkv-k adnak munkát, hozzáfűzve: a magyar gazdaságban nagyobb a kkv-k szerepe, mint számos nyugat-európai országban.