Nagy bejelentést tett Lázár János: egységes tarifarendszer jön Magyarország második fővárosában
„Magyarország kormánya Debrecenre továbbra is a vidék fővárosaként tekint” – mondta kedden Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján Lázár János építési és közlekedési miniszter.
A tárcavezető hozzátette: a cél az, hogy Magyarország az egypólusú Pest-országból többpólusú, erős vidéki központokkal rendelkező ország legyen. Ehhez jó irányba haladnak, 15 évvel ezelőtt 180 ezren dolgoztak Hajdú-Bihar vármegyében, ma ez a szám 250 ezer.
Lázár János hangsúlyozta, hogy a munkaalapú társadalomban a közlekedés kiemelten fontos. Ezért vezették be 2023-ban az országbérletet és a vármegyebérletet. 2025-ben 24,8 millió ilyen bérletet adtak el.
A miniszter elmondta, hogy ma azért vannak Debrecenben, hogy aláírják a bérletmegállapodást, melynek értelmében a vármegyében egységes tarifarendszert dolgoztak ki.
„2025. december 24-től Debrecenben elég lesz egyetlen bérlettel rendelkezni. Akinek országbérlete vagy Hajdú-Bihar vármegyei vármegyebérlete van, azt elfogadják a DKV járatain is. Aki DKV-bérlettel rendelkezik, azzal szabadon utazhat a Debrecenben megálló vonatokon és buszokon is” – ismertette Lázár János, hangsúlyozva, hogy ezzel lényegében a két bérletből egy lesz.
A miniszter hozzátette, hogy várakozásaik szerint és a budapesti tapasztaltok alapján a lakosok a jövőben a vármegyebérletet fogják preferálni a DKV-bérlettel szemben. A város emiatti bevételkiesését a kormány anyagilag is kompenzálni fogja mintegy 5 milliárd forint értékben.
A tarifaközösségről szóló bérletmegállapodást Lázár János építési és közlekedési miniszter ünnepélyesen aláírta Debrecen polgármesterével, Papp Lászlóval.
További fontos fejlesztéseket tervez Debrecen kapcsán Lázár János
Kérdésekre válaszolva a tárcavezető elmondta, hogy a debreceni vasút pályaudvar felújítása elkerülhetetlen. Erre 2029–2030 környékén kerülhet sor, de magántőke bevonása nélkül nagy vállalás lenne akár az önkormányzat, akár az állam részéről.
Lázár elmondta, hogy a távlati tervek között szerepel egy Budapest–Debrecen gyorsvasút kiépítése is. Ez pedig a jövőben meghosszabbítható lenne Romániába, és tovább erősítené az összeköttetést keleti szomszédunkkal.
Az úthálózat fejlesztése kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az úthálózat 30 ezer kilométer Magyarországon, ennek fejélesztését, karbantartását 120 milliárd forintból kell megvalósítani évente, az útdíjakból 880 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek, ami szerinte jó arány.
Jelenleg csak egy városnak kötelező biztosítania a helyi közlekedést, és erre állami támogatás jár. Ez mostantól Debrecenre is igaz lesz. Lázár János szerint törvénybe kellene foglalni, hogy minden kétszázezernél nagyobb város esetében kötelező legyen az önkormányzatnak biztosítania a helyi közösségi közlekedést, amelyhez az államnak támogatást kell nyújtania.
A miniszter annak kapcsán, hogy készre jelentette a Strabag az M30-as gyorsforgalmi úton kialakult súlyos rézsűcsúszás garanciális javítását, azt mondta, hogy a kivitelező felelőssége nem ért véget, a helyszíni vizsgálatok jelenleg is zajlanak. A tárcavezető szerint akkor adják át a forgalomnak a szóban forgó útszakaszt, ha a Strabag garanciát vállal arra, hogy nem fog hasonló eset újból megtörténni.
A VG kérdésére válaszul elmondta, hogy korábban is volt érdeklődés Debrecenben a magántőke részéről, és szerinte jó esély van rá, hogy a vasútállomás felújítása, működtetése magántőkéből valósuljon meg. A korábbi debreceni pályázat sikeres lehetett volna, ezért is fognak 2026-ban újra nekifutni.
