Nagyon fáj a fuvarozóknak az útdíjemelés, pedig január 1-re alig maradt belőle valami

A jövő év első napjától az útdíjtörvényben rögzített inflációkövető, azaz 4,3 százalékos infrastruktúradíj-emeléssel, és változatlan külsőköltség-díjjal indulhatnak el a magyar nehézgépjárművek a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), hét szakmai szervezet és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) között december 19-én született megállapodásnak köszönhetően. Az aláírók ugyanakkor megállapodtak, hogy januárban folytatják az egyeztetéseket az alágazatot támogató döntések előkészítése és gyors megvalósítása érdekében – tette közzé az MKFE.

A szakmai szervezetek és az ÉKM november végén kezdett, elsősorban az útdíjemelés ügyében zajló tárgyalásai eredményeként – amelyhez nagyban hozzájárult a logisztikai ágazat szereplői által Orbán Viktornak megküldött közös levél is –, a tárca visszavonta a január 1-jére tervezett, 54 százalékos főútvonali infrastruktúradíj-emelési szándékát.

Azt is elérték a fuvarozók, hogy az emelést a minisztérium alacsonyabb mértékkel, későbbre ütemezze. A jelenleg ismert tervek szerint tehát március 1-jéig nincs a jogszabályi keretektől eltérő díjszint, ezzel sikerült megakadályozni azt, hogy a korábban letárgyalt fuvarfeladatokat jelentős, és nagy valószínűséggel átháríthatatlan többletköltséggel kelljen végeznük a vállalkozásoknak – magyarázza az átütemezés jelentőségét az MKFE.

A megállapodásnak köszönhetően 54 helyett összességében 35 százalékkal nő a főúti infrastruktúradíj: a januári 4,3 százalékos emelést további 29,4 százalékos követné. Erről már most tájékoztatniuk kell a vállalkozásoknak a megbízóikat, üzleti partnereiket. Az MKFE a tárgyalások során erre felhívta a partnerei – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége – figyelmét is.

Messze semmi nincs lezárva

Az útdíjemelés kérdését ugyanakkor – az elért eredmény ellenére – nem tekinti lezártnak az MKFE. A szervezet tanácsai és elnöksége egybehangzó álláspontja az, hogy 

Az egyesület szerint a kötelező tranzitfolyosók kijelölésével eleve jócskán csökken a főutak – és így a lakott területek – forgalomterhelése. Azonban a hazai főúthálózat minősége is számos helyen kritikus, ezért elfogadhatatlan, hogy a rossz minőségű utakra autópályadíj-közeli tarifát állapítsanak meg. A januárban folytatódó tárgyalások egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy a tranzitszabályok hatásait elemezve megállapodásra törekedjünk a szaktárcával a márciusi útdíjemelés teljes visszavonásáról.

Nagyobb útdíj nélkül mi lesz a települések elkerülésével?

A fuvarozó szervezetek a tárgyalásokon azt is elérték, hogy a 2026. január 1-jén életbe lépő tranzitútszabályok kizárólag azokra a járművekre érvényesek, amelyeknek nincs magyarországi célja (le- vagy felrakóhelye, telephelye). 

Ezt erősíti a KRESZ és a további kapcsolódó rendeletek kihirdetés előtt lévő módosítása, amely mások mellett rögzíti, hogy a fel- vagy lerakóhely szerinti, vármegyén belüli közlekedésnél megszűnnek a mellékutak használatának jelenlegi korlátozásai (elengedhetetlen mértékben lehet igénybe venni, illetve egyszer keresztezhet a jármű fizetőutat), és a módosítások életbelépésével szabadon közlekedhetnek a nehézgépjárművek.

Gondot okoznak az össztömegkorlátozások is

Az MKFE szerint a tranzitútszabályokkal szorosan összefügg, hogy szeptember óta egyre több helyen és váratlanul jelenik meg össztömeg-korlátozás. A korlátozások beszűkítik a közlekedési folyosókat, a kényszerkerülők irreálisan megemelik a költséget. A december 19-i megállapodás eredményeként 2026. március 31-ig nem helyezhetők ki újabb táblák. 

Minden további esetleges intézkedésre negyedévente, az érdekképviseletekkel egyeztetve kerül majd sor, és a tárca azt is megígérte, hogy akár el is távolítják a tranzitútszabályok miatt csökkenő átmenő forgalomnak köszönhetően a kihelyezett táblákat. Az új tárgyalásokhoz olyan szakmai anyagokat készít az MKFE, amelyek konkrét magyarországi példákon keresztül mutatják be az átgondolatlan táblakihelyezések káros gazdasági hatásait. Ezek az anyagok

• nem csak a pluszútdíjra és -üzemanyagra fókuszálnak,
• hanem a többletfutásból következő minden további költségre (abroncskopás, szervizciklus-rövidülés)
• és az időfaktorra is.

Az utóbbi a gépkocsivezetők vezetési idejének korlátozottsága miatt a hatékonyság romlásához, a fajlagos kilométerköltség növekedéséhez vezet.

A buszosok rendeleteket várnak

Az útdíj bonyolult számítását nehezítette, hogy nem működött a NÚSZ hivatalos honlapján lévő útdíjkalkulátor. December 19. óta ismét elérhető, szintén az érdekképviseletek kérésére naprakész úthálózati adatokkal. A kalkulátor már az autóbuszok számára nyitott utakat is kezeli. 

Az MKFE külön felhívta a figyelmet a megállapodás aláírásakor arra, hogy azoknak az ügyeknek a soron kívüli lezárását is várja az ÉKM-től, amelyekről hónapokkal korábban befejeződtek az egyeztetések. Ezek az autóbuszok Tempo100-igazolásának és a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány kiadásáról folytak.

Hiányzik a bírságriasztás

Előrelépés történt az ÉKM és az MKFE tárgyalásainak köszönhetően az útdíjbírságok elkerülését támogató bírságriasztással kapcsolatban is. E riasztásokat a NÚSZ csaknem két éve, a külsőköltség-díj és az öttengelyes jármű-kategória bevezetésével egy időben leállította. A riasztás hiánya drasztikus bírságfelhalmozásokat is okozott. 

Bár a NÚSZ időszakosan újra elindította a szolgáltatást, de az idén folyamatosan csak 24 órás riasztási csomagok küldésével működött. A december 19-i megállapodás révén a funkció – legfeljebb 180 percen belüli jelzéssel – már működik. Révbe ért az MKFE azon javaslata is, hogy a téves tengelyállításokból fakadó bírságok – a riasztás érkezésétől számított 60 percen belül – az útdíjkülönbözet megfizetésével elkerülhetők legyenek. Ez azonban jogszabály-módosítást és informatikai fejlesztést is igényel, ezért az élesítés 2026. május 1-jére várható.

Csökkenteni kell az adminisztrációt és kiszűrni a szabálytalankodó fuvarozókat

– jelenti ki az MKFE.

A szervezet januárban folytatja minden új és korábban megkezdett ügyben a tárgyalásokat. Szó lesz például a fuvarozói adminisztratív terhek csökkentését célzó közúti engedélyezési szakrendszer (KESZ) indításáról. A szaktárca vállalta, hogy a rendszer fejlesztését 2026 első negyedévében megkezdi. A KESZ indításával több, jelenleg csak személyesen és korlátozott helyszínen intézhető ügytípus kerül át az online térbe.

Folyamatosan napirenden tartott ügy a fuvarozók, a hazai fuvarpiac és az árualap védelme a közúti ellenőrzéseken keresztül.

Ez megkezdődött, továbbá az ÉKM vállalta, hogy a következő évben az ellenőrzéseket kiterjesztik a nagyrészt külföldi járművekkel szemben indított eljárásokon túl a hazai fel- és lerakóhelyekre is. A szervezet meggyőzte a szaktárcát arról, hogy a járműveket indító és fogadó piaci szereplőknek is felelősségük – és mulasztás esetén ez szankcionálható –, hogy kizárólag a szabályosan tevékenykedő fuvarozókkal működjenek együtt, különös tekintettel az engedélyköteles unión kívüli szállításokra.