„Nem mondhatjuk a tehénnek, hogy ne termeljen tejet, mert alacsony a világpiaci ára” – az év második felére rendeződhet a helyzet az agráriumban az MBH szakemberei szerint
Az agrárium lassan változó ágazat, de az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Ahhoz, hogy az ágazat versenyképes legyen napjaink gyorsan változó világában, strukturális változásokon kell végbemennie – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy ennek érdekében minél több versenyképes fejlesztésre van szükség.
Felhívta a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeripar minden ágazatát érinti, és soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére. A kockázatok minimalizálása – az üzleti és stratégiai gondolkodás, valamint a most születő pénzügyi döntések révén – új irányt adhat az egész ágazat fejlődésének – hangsúlyozta Hollósi Dávid. Hozzátette, hogy felvásárlóként és a külkereskedelmi kapcsolatok alakítójaként hosszabb távon a nagy élelmiszeripari cégek határozzák majd meg a mezőgazdasági termelés irányát.
Felemás a kép a magyar agráriumban 2026 elején
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiac kihívásai vezettek csökkenéshez.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, elsősorban annak köszönhetően, hogy a téli időjárás eddig kedvezően alakult számukra, így összességében már javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest.
A hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a terméskilátásokra a magyar agrárium kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben. A termelési árak közepes szinten maradtak, miközben az árak korábbi stagnálása megszűnt, és enyhe emelkedés indult el egyes esetekben. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa alapvetően az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termés vetít előre javulást.
Jó helyzetben a baromfi és a tojás, az év vége felé javulhat a tejpiac
Az állati termékpályák közül a baromfi és a tojás árai ellenére is erős évet zártak 2025-ben, és az ágazat kilátásai 2026 elején is kedvezőek. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés. A másik két meghatározó termékpálya,
- a tejtermelés
- és a sertéshústermelés
esetében viszont az év vége kicsit már korrekciót hozott a mérséklődő negatív kilátásokkal. A tejtermelés esetében az önköltségek literenként 150–170 forintot tesznek ki, miközben a nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100–110 forint körül van. Ez a szerződéses árakban egyelőre nem látszik, de az biztos, hogy a túlkínálat miatt gyengébb árakon lehet csak szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van. Az állatok biológiai ciklusa hosszú, hozzátéve, hogy a tejet nem lehet tárolni, a nyereségből készített termékek eltarthatósági ideje viszont korlátozott, a feldolgozói oldal túlkínálatos piaccal küzd, nehéz értékesíteni.
Most úgy látjuk, hogy 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a kereslet-kínálati szint a tejpiacon
– tette hozzá. Megjegyezte: nem mondhatják a tehénnek, hogy ne termeljen tejet, mert alacsony a világpiaci ára. A sertés esetében a spanyolországi afrikai sertéspestis (ASP) kitörései hirtelen megállították a kínálati szintet, a bank szakértői azonban azt okozzák az Európai Unióban, hogy az árak emelkednek.
Kína miatt került hatalmas bajba a hazai tejipar – Európa nem segít a magyar gazdáknak
Az agrárminiszter új pénzforrás megnyitásáról tájékoztatta a magyar tejtermelőket Facebook-posztjában. A Demján Sándor Programon keresztül juthatnak innentől támogatáshoz a hazai tejtermelők – hívta fel a figyelmet Nagy István.
EU-szerte az önköltségi szinten vagy az alatt működik az ágazat, miközben viszonylag stabil a kereslet, és várhatóan nem lesz drágább az elkövetkező időszakban, így talán a mostani, kilogrammonként 1,45 eurós ár elérte a mélypontot a sertésárciklusban.
2026 második felében már javulás várható a sertéstartás és -tenyésztés kilátásaiban is.
MBH: az ipari paradicsom éve volt 2025, keresleti piaca van az üvegházi zöldségeknek
Míg a kertészetek összességében alapvetően közepes, a szabadföldi zöldségtermesztésben például az ipari paradicsom kifejezetten jó évet zárt – az inputanyagok árának mérséklődése ennek az ágazatnak is jót tett. A hajtatásos kertészetek esetében a nagy délkeleti termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után, amikor a kis mennyiségű termést sem lehetett magas áron eladni. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát. „Folytatni kell a védekezési munkát, az ágazat jól vizsgázott ebben tavaly.”
