Itt az MNB döntése: újrakezdődik a lazítás, másfél év után hozzányúltak az alapkamathoz Varga Mihályék
Közel másfél év után újraindította a kamatvágási ciklust a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak , az elmúlt hetekben ugyanis egyre több jel utalt arra, hogy a jegybank 2024 szeptembere után ismét csökkenti az alapkamatot. Akkor a fokozódó inflációs nyomás és a forint gyengülése miatt húzta be a kéziféket a Matolcsy György vezette MNB. A mostani döntés azt is jelenti, hogy Varga Mihály jegybankelnökként először csökkentette az alapkamatot.
Itt az MNB döntése: újrakezdődik a lazítás, másfél év után hozzányúltak az alapkamathoz Varga Mihályék
Az MNB mostani lépésének megágyazott a jegybank tavaly év végén végrehajtott kommunikációs fordulata. Varga Mihály elnök a monetáris tanács december 16-i kamatdöntését követő szokásos sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a jegybank a következő hónapoktól adatvezérelt üzemmódban működik, azaz hónapról hónapra, a beérkező adatok és pénzpiaci fejlemények figyelembevételével hozza meg a döntést. A jegybankelnök szavai egyértelműen fordulatként voltak értékelhetők, az utóbbi bő egy évben ugyanis kifejezetten szigorú hangvétel jellemezte az MNB-t, gyakorlatilag kizárva a lehetőségét bármilyen lazításnak.
Januárban aztán kisebb meglepetésre ismét eltávolodott a kamatcsökkentéstől a jegybank, s hogy ebben újfent változás következett be, az a beérkező makroadatoknak és a forint stabilitásának köszönhető.
Idén januárban bőven a jegybank 3 százalékos célja alá, 2,1 százalékra süllyedt az infláció, ami nyolcéves mélypontnak felelt meg. Ráadásul a havi bázisú mutató mindössze 0,3 százalékos volt, ami az ilyenkor szokásos év eleji átárazások függvényében kifejezetten alacsony árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
Mindez azt is jelenti, hogy az idei év nagy részében kedvezőbb inflációs kép bontakozik ki, és arra is van esély, hogy a jegybank 3 százalékos célja közelében alakuljon éves átlagban a drágulás üteme.
Emellett a forint is kifejezetten jól állta az elmúlt hetek megpróbáltatásait. A geopolitikai feszültségek – mint az iráni háború előszele vagy a Barátság kőolajvezeték leállítása – nem okoztak gyengülést. Varga Mihály decemberi szavai után egy ideig gyengült a hazai fizetőeszköz, ám később korrigált, és a mostani kamatdöntés előtt erősebb volt, mint a jegybankelnök által végrehajtott kommunikációs fordulat előtt.
Az elemzők is bátrabbak lettek az inflációs adatközlés után
Noha az elemzők között sem volt teljes egyetértés a februári kamatvágást illetően, az elmúlt hetekben megváltozott piaci várakozások is ebbe az irányba tolódtak el. „A januári inflációs adat megérkezését megelőzően a várakozásom az volt, hogy februárban még nem vág kamatot a jegybank, és inkább kivár például márciusig, az új inflációs jelentés megjelenéséig, vagy áprilisig, a választáshoz kapcsolódó volatilisebb időszak remélhető befejezéséig. A januári infláció után azonban a várakozáson átbillent” – ezt mondta korábban a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki az infláció mellett azt emelte ki, hogy a forint továbbra is erősnek számít, tavaly év eleje óta az euróval szemben több mint 7 százalékkal, a dollárral szemben pedig 20 százalékkal erősödött, ráadásul a jegybank decemberi kommunikációs fordulatát is jól vette, azóta még alacsonyabb szinten is van.
Az akkori 381 forintnál lévő támaszt áttörte, és jelenleg is 380 alatt van az árfolyam az euróval szemben.
A jegybanki lazítás mellett szól a nemzetközi kamatkörnyezet is. Míg ugyanis az MNB az elmúlt másfél évben változatlanul hagyta az irányadó rátát, addig a régiós és nagy jegybankok többsége lazított:
- az Európai Központi Bank tavaly négyszer vágott, irányadó rátája jelenleg 2 százalék,
- a Fed alapkamata 3,5–3,75 százalék a tavalyi három vágás után,
- a lengyel jegybank irányadó rátája 5,75 százalékról 4 százalékra,
- a csehé 4 százalékról 3,5 százalékra csökkent.
Ezen országok, országcsoportok többségében (az eurózónát kivéve) idén is várható kamatcsökkentés. Ez azt jelenti, hogy egy 25 bázispontos lazítás után a magyar kamat még mindig érdemben meghaladja a régiós átlagot, még mindig érdemes idehozni a pénzt, még mindig fenn tudja tartani a carry trade az árfolyamot. Ezt az is támogatja, hogy a piaci érzékelésben fokozatosan megjelenik a stabilabb forintárfolyam, azaz hogy a korábbiakkal szemben nem kell bekalkulálni egy gyengítő hatást.
Fontos látni, hogy mire a mostani kamatdöntés átmegy a reálgazdaságban, az minimum hat-kilenc hónap, a javuló kamatkörnyezet csak hosszabb távon fejti ki pozitív hatását a gazdasági növekedésre. Márpedig ez utóbbi az, amely egyre inkább a jegybank figyelmének előterébe kerülhet, ha az inflációs nyomás csillapodik a gazdaságban.
Összesen 100 bázispontot is vághat az alapkamaton a jegybank idén
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője még február elején, az inflációs adatok közlése előtt nyilatkozott lapunknak, és már akkor biztosra vette, hogy februárban csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Szerinte ennél jobb alkalma ugyanis aligha adódik a mostani geopolitikai bizonytalanságok közepette.
Mikor, ha nem most? Még egy hónapot várni felesleges, nagyon sok minden változhat rossz irányba
– mondta az elemző, aki szerint ezért érdemes lenne belevágnia az MNB-nek a kamatvágásba, 25 bázisponttal. A következő hónapokban ugyanis várhatóan 3 százalék alatt lesz az infláció, emellett a forint is relatíve erős maradhat.
Ráadásul a piac már be is árazott egy 100 bázispontos kamatvágást idén, tehát a kamatcsökkentés elmaradása is negatív meglepetés lett volna a befektetők számára.
Sőt, szerinte, ha kitör a béke Ukrajnában, a forint még erősebb is lehet, és akkor pedig már nem az lesz a kérdés, hogy vág-e az MNB, hanem hogy mekkorát. Ugyanakkor azóta beárnyékolja a hazai kilátásokat a Barátság kőolajvezeték leállása, vélhetően erről is szót ejt majd Varga Mihály elnök a kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján. Az eseményt élőben közvetítjük.
