Magyar gazdaság: ezt a napot sose felejtjük el, mi lesz most a forinttal és a GDP-növekedéssel? – megszólalt az elemző az iráni háború hatásairól
Rég látott volatilitás volt megfigyelhető a részvénypiacokon a hét első napján. A tőzsdenyitást követő reggeli órákban a Brent olaj ára az orosz–ukrán háború óta nem látott szintre, 115 dollárig emelkedett, ezzel párhuzamosan a forint több mint féléves mélypontra süllyedt. Reggel 9-kor a hazai deviza a 400-as eurót is karcolta, miközben a dollárral szemben 345-ig ugrott az árfolyam. Az ok természetesen nem más, mint az iráni háború, amelynek hétvégi eseményei komoly aggodalommal töltötték el a befektetőket.
Magyar gazdaság: mi lesz most a forinttal és a GDP-növekedéssel?
Az ország új legfőbb vezetőjének, Modzstaba Hameneinek a kivenezése után felerősödött a félelem, hogy a keményvonalas politikus miatt akár szárazföldi csapatok bevonása mellett dönthet az Amerikai Egyesült Államok, ami garantálja, hogy elhúzódó konfliktussal szembesül a világgazdaság.
A hatás nem kerülte el a hazai autósokat sem, előbb hétfő reggel a nagykereskedelmi árak emelkedtek a benzin esetében 10, a gázolaj esetében 20 forinttal, majd később kiszivárgott egy levél, amelyben a Mol rendkívüli áremelést rendelt el, aminek megfelelően tegnap 619 forintra emelkedett a benzin és 639 forintra a gázolaj ára.
Az energiapiaci felfordulásra reagálva Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután bejelentette a védett árak alkalmazását, így március 10. éjfél óta
- a benzin esetében 595 forintos,
- míg a gázolaj esetében 615 forintos maximális ár van érvényben hazai magánszemélyek, fuvarozók, gazdálkodók és vállalkozók számára.
Továbbá arról is döntött, hogy betiltja az üzemanyagexportot, illetve az európai uniós minimumszintre csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját. Ám amilyen nagy lendülettel indult a hét a tőzsdéken, olyan gyors korrekció jött aztán este. Donald Trump elnök szavaira, miszerint befejezettnek tekinti a háborút, az olaj ára 90 dollárig süllyedt, a forint pedig szépen lassan visszakúszott a korábbi szintjére.
Kedd délelőtt már 385-ös szint alatt is járt az árfolyam az euróval szemben, a dollárral szemben pedig 331-ig erősödött.
Ezzel együtt továbbra sem tűntek el a sötét felhők a gazdaságok fölött. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: ahhoz képest, hogy milyen kockázatok sejlettek fel, és milyen negatív forgatókönyveket áraztak be a piacok, akár a világgazdaságra, akár az európai és benne a magyar gazdaságra nézve, nem volt túlzó a befektetők reakciója.
Szerinte az árfolyam, akár a devizapiacon, akár a nyersanyagpiacon mindig jól tükrözi, hogy éppen milyen kockázatok vannak, és mit lehet gondolni egy-egy konfliktus kimeneteléről. Jelenleg a legnagyobb kockázatot a bizonytalanság jelenti, főleg, hogy expliciten nincs kimondva izraeli és iráni részről, hogy ennek a háborúnak vége.
Amíg ezek nem hangoznak el, addig marad egy alapbizonytalanság, hogy mekkora a kockázat, ez sok mindentől függ
– emelte ki az elemző, hozzátéve, hogy lehet pozitív kimenetelű forgatókönyvben is bízni, de ettől még messze vagyunk.
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a világot
Február 28. óta puskaporos hordó a Közel-Kelet, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael ugyanis aznap megtámadta Iránt. A perzsa állam válaszul megtorló akciókat hajtott végre, és drónokkal támadta Izraelt, valamint a környező olajtermelő országokat: Dubajt, Kuvaitot és Bahreint.
A hétvégi eseményekre a tőzsdék azonnal reagáltak:
- a Brent ára 80 dollárig emelkedett,
- míg a holland tőzsdén jegyzett TTF-gázár 44 euróra.
Utóbbi két nap alatt 90 százalékkal drágult, miután Katar bejelentette, hogy leállítja az LNG-szállítást. Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amit korábban elképzelni lehetett: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A szűk, alig 40 kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése önmagában nem okoz hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább. A szűkülő kínálat értelemszerűen felfelé hajtja az árakat.
Ez jelenti tehát a legnagyobb veszélyt a gazdaságokra, amit megerősítenek a katari energiaügyi miniszter szavai. Szaad al-Kaabi múlt pénteken arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti háború térdre kényszerítheti a világgazdaságot, továbbá azt jósolta, hogy néhány napon belül a Perzsa-öböl térségének minden energiahordozó-exportőre leállíthatja a termelést, ami akár 150 dollárra emelheti az olaj árát hordónként. Szerinte ugyanis, ha a háború azonnal véget érne is, Katarnak hetekre vagy akár hónapokra lenne szüksége ahhoz, hogy visszatérjen a normál szállítási ciklushoz, miután iráni dróntámadás érte a legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-üzemét.
Bár Katar viszonylag kis mennyiségű gázt exportál Európába, az energiaügyi miniszter szerint a kontinens mégis megérzi a leállás hatását, mivel az ázsiai vevők túllicitálják az európaiakat a piacon elérhető gázért. Európa ugyanis az orosz energiahordozókról való leválás idején éppen a közel-keleti forrásokat erősítette, így most teljesen kiszolgáltatott helyzetben van.
A magyar gazdaság különösen kitett az energiaársokkoknak
Ha valamit megtanultunk az elmúlt években, az az, hogy a magyar gazdaság borzasztóan kitett minden energiaársokknak. Emlékezetes, hogy a 2022-es nagy energiaválság idején, amikor a gáz ára a holland tőzsdén az egekbe, 350 eurós szintig emelkedett, azonnal felborult a magyar külkereskedelmi mérleg. A cserearányok romlása mellett az infláció is komoly csapást jelentett a magyar gazdaságra.
Ha ilyen forgatókönyvvel talán ezúttal nem is kell számolni, de mindenképpen kockázatot jelent minden hasonló konfliktus. Török Zoltán úgy látja, az inflációs hatás egyértelmű: az üzemanyagárak mintegy 5 százalékkal emelkedtek februárról márciusra, így valahol 2,5 százalék körül lehet márciusban a fogyasztói árak átlagos növekedése az előző havi, tízéves mélypontot jelentő 1,4 százalék után, tehát biztosan nőni fog az infláció.
Talán ennél is nagyobb kérdés, hogy mi lesz a GDP-növekedésünkkel. Az elmúlt években szinte rutinszerűen vágták vissza az elemzők és a kormány az adott évre vonatkozó becslésüket a tavaszi hónapokban. Tavaly a vámháború tört ki áprilisban, ami után világossá vált, hogy a korábbi előrejelzések túlzók. Így lett végül a 3,4 százalékos, erőteljes növekedésből 0,3 százalékos stagnálás.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint korai még bármilyen becslés: az iráni háború tíz napja tart, és ennek kimenetelétől függ, hogy az idei növekedés veszélyben van-e.
A kormány idén is 3 százalék körüli bővüléssel számol, ám az elemzők inkább a 2 százalékot tartják reálisnak, hasonlóan a jegybankhoz, amely tavaly decemberi inflációs jelentésében 2,4 százalékos növekedést jósolt. Török Zoltán alapforgatókönyve szerint egy-két héten belül véget ér a konfliktus, és ha visszaállnak az árak a korábbi szinthez közel, akkor ez a néhány hetes megingás a tőke- és nyersanyagpiacokon önmagában nem fog rontani a GDP-növekedésünkön, bár javítani sem.
A kamatcsökkentéseket eltolhatta az iráni háború
Februárban másfél év után csökkentette az alapkamatot 25 bázisponttal, 6,25 százalékra a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a piac márciusra is kamatcsökkentést árazott.
Ez ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei után erősen kérdésessé vált, olyannyira, hogy hétfőn már megjelentek a kamatemelési várakozások is a befektetők körében.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a februári inflációs adat is abba az irányba mutat, hogy folytatódhat a kamatvágás a jegybank részéről, de a mostani nagy megingás rávilágíthat arra, hogy a magyar gazdaság sérülékenysége továbbra is jelen van, ami kivárásra késztetheti a jegybankot. Igaz, megjegyezte, hogy egy nappal ezelőtt teljesen kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét, ma viszont ennek már nagyobb a valószínűsége, látva az árfolyammozgásokat.
