Sérülékeny a magyar szénhidrogénimport, de állja a sarat

Magyarország már eddig is jelentős lépéseket tett szénhidrogénimportja diverzifikálása terén, ám mivel a saját termelése szerény, az importkitettsége továbbra is magas. Így kiugróan nehéz a soron kívüli, kényszerű és felgyorsított diverzifikálás. Márpedig itt tartunk: hét hete nem jön az orosz olaj a Barátságon, az olaj tengeri beszerzését drágítja az iráni konfliktus is, a rendben működő Török Áramlat gázvezeték felett esetenként ukrán drónok röpködnek, az Európai Unió pedig a jövő ősztől rá kívánja szorítani Magyarországot is az orosz energiahordozóktól való leválásra.

Van, de drágul

Mindezzel együtt fontos, hogy Magyarország földgáz- és kőolajellátása stabil, ám nem mindegy, hogy e stabilitás mennyibe kerül. Az sem, hogy a biztonságos ellátás mitől és mennyire inoghat meg. A stabilitás alapjai a következők:

• Az ország rendelkezik az alapellátáshoz szükséges mennyiségű orosz földgáz importját rögzítő, hosszú távú importszerződéssel, hozzá szállítókapacitással.
• A hazai föld alatti gáztárolók európai összevetésben is nagyok, sok gázt fogadhatnak be, jelenleg az ország éves igényének a negyedét tartják bennük a kereskedők.
• A Mol már rendelt tengeren érkező kőolajat a Barátságon visszatartott mennyiség pótlására.
• Együtt 90 napra elég kőolaj- és kőolajtermék-készlettel rendelkezik az ország.
• Rendben érkezik az üzemanyagpiacon szűk keresztmetszetet jelentő gázolaj a szomszédos országokból.
• Az importőrök (Mol, MVM) a mostani nehézségektől függetlenül is növekvő súllyal támaszkodnak orosztól eltérő importra, illetve vizsgálják a diverzifikálás további lehetőségeit.
• Az ország földgázszállító infrastruktúrája Szlovénia kivételével minden irányból lehetővé teszi a behozatalt.
• Hozzáfér az ország alternatív olajimport-útvonalhoz is.
• Az érintett társaságok dolgoznak a szerény hazai szénhidrogén-termelés szinten tartásán, növelésén.
• A hazai jogszabályok több ponton is segítik a lakosság és az ipari földgázigényének csökkentését. 

Mindez jól hangzik, de…

Ám így is nyilvánvaló, hogy amint kiesik a legnagyobb tételt jelentő importolaj vagy -gáz, és kifogynak a tartalékok, nagy lehet a baj. A kőolaj esetében most éppen itt tartunk: január 27. óta nem érkezik orosz áru Ukrajnán át. Az olajstopot keleti szomszédunk a létesítmény közelében történt háborús sérüléssel indokolja, a magyar kormány szerint ez a hiba már elhárult, ukrán részről politikai zsarolásról van szó. Kérdés, mennyire készült fel Magyarország egy olyan helyzetre, amelyben gyors megoldást kell találnia. Most az olaj esetében tartunk itt:

• Megugrott, sőt, elsődlegessé vált az alternatív forrás elérése.
• A behozatalra kizárólag az alternatív szállítási útvonalra támaszkodhatunk.
• Hozzá kell nyúlnunk a biztonsági készletekhez.
• Megdrágult a behozatal, de már maga a piaci aggodalom is elkezdte emelni a belföldi üzemanyag-keresletet, vele az árakat.

Nincs minden sínen

Ha kiesik a magyar–ukrán határon belépő Barátság kőolajvezeték – márpedig egyelőre kiesett –, csövön csak Horvátországon át érkezhet import. Bár van egy olajvezeték a Mol szlovákiai és magyarországi finomítója között, ezt is Barátság táplálja a szlovákiai útvonalon. 
A Mol kisebb mennyiségek behozatalára folyamatosan eddig is használta az Adriát, ám most, amikor nagyobb tételt kellene rajta szállítani, akadályba ütközik. Már a tavaly őszi műszaki teszteken kiderült, hogy az elmaradt vagy elnagyolt karbantartások miatt a horvát vezetéküzemeltető, a Janaf nem képes tartósan csúcsra járatni a csövet. A Mol épp tegnap jelentett be e téren előrelépést: hétfőn indul az Adria nagy terhelés melletti üzemeltetését ellenőrző tesztsorozat. A teszt pénteken bejelentett indításával azonban máris baj van a horvát oldalon. 

Ráadásul a teszt tíz hónapig tart. Vagyis – ha a Mol alternatív beszerzései terén minden egyéb kedvezően is alakul – még várnia kell a százhalombattai és a pozsonyi finomítónak a nagyobb mennyiségű világpiaci olajra. Ezalatt tovább fogynak a hazai és szlovákiai biztonsági készletek, illetve emelkedhet a félkész és kész üzemanyagok importja, sőt, drágulhat maga a nemzetközi szállítás is.

Van Európának plusz gázolaja

Az alternatív import növelésére azonban szerencsére bőven van mód a források és szállítási módok oldaláról is. Magyarországon és Szlovákián kívül más európai ország nem került szorult helyzetbe a Barátság kiesése miatt, lényegében egész Európából, esetleg távolabbról is vásárolhatunk. Az üzemanyag pedig érkezhet vasúti tartálykocsin és folyami uszályon is. Mellesleg ez történik normál piaci esetben is. Az OMV jelenleg is az ausztriai finomítójában nem orosz olajból készült, a Dunán lehajózott termékekkel látja el a nyugat-magyarországi vevőit. A napokban márciusra kiegészítő gázolajexportot ígért Magyarországnak a szerbiai NIS finomító is.

Teljes értékű vagy kiegészítő kapacitás az Adria olajvezeték?

Problémás az is, mire elég az Adria vezeték kapacitása. A Janaf, illetve horvát politikusok közlése szerint a cső tud annyi olajat küldeni a Mol szlovákiai és magyarországi finomítójának, amennyit azok évente feldolgoznak. A Mol viszont azzal érvel, hogy nem indulhatunk ki az Adria éves kapacitásából, mert a feldolgozás nem folyamatos például a karbantartások miatt. Így, amikor azok kőolajat igényelnek, akkor valóban szükségük lehet az Adria maximális pillanatnyi kapacitására, de az ezt próbára tevő tavaly őszi kísérlet elbukott. Eszerint az Adria nem teljes értékű, hanem kiegészítő kapacitás. Tisztábban láthatunk a tíz hónapos teszt után.

Vonakodás politikai okból 

Az Adriával – pontosabban a Janaffal – van más gond is: a vezetéküzemeltető egyelőre nem hajlandó a csövön a Mol megbízásából orosz eredetű kőolajat továbbítani Magyarországra. Az orosz olaj szállítására vonatkozó amerikai szankcióra hivatkozik, pedig az nem a tevékenységre, hanem orosz társaságokra vonatkozik, és értelemszerűen sem a Janaf, sem a Mol nincs a listán. Kétségtelen, hogy az orosz olaj visszatartása mögött ukrán és orosz részről is politikai megfontolás, mi több, felső utasítás áll – erről Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója részletesen, korábban nem ismert információkat is közölve beszélt az ATV-nek adott interjújában.

Kicsit sok az a tíz hónap

Bár alternatív olaj érkezhet az Adrián a tesztek alatt is, ez az olajmennyiség soványnak ígérkezik a két érintett finomító éhségéhez képest. Ráadásul a nyár végétől, esetleg az ősztől már teljes kapacitással működhet a százhalombattai finomító, amely most csak mintegy 70 százalékra képes a létesítményben tavaly keletkezett tűz utáni, még folyamatban lévő javítások miatt.

Hiba lenne egyedül az Adriára alapozni

Amíg a Barátságon nem jön az olaj, az Adria használata

• egy-egy importirányra alapozó szállítási kitettséget jelent,
• fennmaradnak a műszaki, kapacitásbeli kockázatok,
• ahogyan a politikai hátterű kockázatok is.

Nem véletlen, hogy Magyarország ezt nem várja ki. Döntés született a Magyarországot és Szerbiát összekötő olajvezeték építéséről, emellett egy termékvezeték is lesz a szerbiai NIS és a hazai százhalombattai finomító között. A mintegy 300 kilométer hosszú cső jövőre készül el, éves kapacitását 5 millió tonnára tervezik, a beruházás a magyar félnek 130-150 milliárd forintjába kerülne. (A Magyarország olaj- és olajtermék-ellátást segítő két vezeték lefektetése révén, illetve a NIS finomító többségének folyamatban lévő megszerzésével hatványozottan nő a Mol régiós pozíciója.) 

Nem vicc: jöhet alternatív olaj Ukrajnán át is

A közelmúltban közzétett ukrán javaslat szerint Magyarország fogadhat nem orosz forrású kőolajat az Ukrajnát átszelő és a Barátság vezetékbe betorkolló Odessza–Brodi vezetéken is. A betorkollás a Barátságnak az elzárt csaptól jóval nyugatabbra (Magyarországhoz tehát közelebbi) részén található. 

vagyis elvben valós lehetőségről lehet szó. Azért csak elvben, mert Mol a Barátságon most nem alternatív terméket vár, hanem orosz olajat. Ráadásul egy ilyen beszerzés politikai szintű jóváhagyással történhet, márpedig a két ország politikai kapcsolata egyre rosszabb.

Orosz olaj, nem orosz olaj

Szintén érvek és ellenérvek tömege hangzik el arról, hogy miért nem képes a Mol már most kizárólag orosztól eltérő kőolajat feldolgozni, vagy miért nem vásárol a világpiacról orosznak megfelelő minőséget. A válasz: képes, és vásárol, illetve kikever ahhoz hasonlót. A helyzet a következő: 
   • A százhalombattai finomító már most is mintegy 30 százalékban orosztól eltérő olajat dolgozhat fel.
   • Az alternatív minőség aránya úgy növelhető tovább, hogy közben jelentősen romlik a tevékenység hatékonysága.
   • Az orosz Ural keverékhez hasonló olajminőség világpiaci hozzáférhetősége nem alapértelmezés, a folyamatossága nem garantált. Az árát növelheti, ha az eladó tudja – pont, mint most –, hogy vevője szorult helyzetbe került. 
   • A Mol a Barátság leállítása után jelezte, hogy több eladóval is tárgyal alternatív kőolaj vásárlásáról. Az olaj egy része már megérkezett a horvátországi kikötőbe, további útja a Janaf szándékán/képességén múlik. Alternatív termék esetében ezzel kapcsolatban a Molnak nem volt nyilvános panasza, eltekintve a múlt évi műszaki nehézségektől.
   • Kiélezett helyzetben érkezhet kőolaj vasúti tartálykocsin is, de arra tartósan nem alapozható egy ország ellátása. 
A Magyarországra érkező kőolaj 80,2 százaléka Oroszországból származott 2024-ben, Szlovákia esetében az arány 13,8 százalékot tett ki.

A gáz esetében előbb Magyarország lépett

A gázimport útvonalainak esetében Magyarország mozgástere kellően nagy, de csak azért, mert e mozgásteret a rendszer-üzemeltető FGSZ Zrt. megteremtette: hálózata hat szomszédos országéval van összeköttetésben. A hetedikkel, a szlovéniaival is csak azért nem, mert nem volt rá szükség, de a lehetőségek növelése érdekében már ez a projekt is terítéken van.

A fő irány itt is az ukrajnai volt

A hagyományos, de most nem használt ukrajnain felül kiemelendő az Ausztria felőli HAG vezeték, amelyet Magyarország 1996-ban kifejezetten az orosz importtól való függés ellensúlyozására létesített.
Az orosz gáz importját Magyarország már azt megelőzően, 2021 őszén új útvonalakra, terelte, hogy 2025 első napján megszűnt az Ukrajnán keresztüli behozatal lehetősége. A 2021-ben született, 15 éves magyar–orosz megállapodás szerint az évi 4,5 milliárd köbméteres orosz mennyiségből 3,5 milliárd köbméter Szerbia, 1 milliárd köbméter Ausztria felől érkezik. Bár a szállítás stabil, és mostanra Magyarország számos, diverzifikálását segítő intézkedése beérett, nem dőlhetünk hátra. A fő tudnivalók a következők:

• Azzal, hogy Ukrajna nem hosszabbította meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó szerződését, Magyarország elesett egy pótlólagos importútvonaltól.
• A múlt év elejéig az alternatív gázra létesített HAG-on is jórészt orosz gáz érkezett.
• Most viszont épp a HAG a nyugat-európai kikötőkbe érkező cseppfolyós földgáz (LNG) fő vezetékes útvonala.
• Pillanatnyilag a magyar–szlovák interkonnektor sem a magyar ellátást segíti, de ez pozitívum, mert azt mutatja, hogy van elég gáz a magyar piacon. Marad belőle bőven a Szlovákiába és Ukrajnába útnak indított exportra, tranzitra is.
• A magyar–román vezetéki összeköttetés kapacitása április 1-jétől megnő annak reményében, hogy több gáz érkezhessen Románia fekete-tengeri gázmezőiről. Románián át a világ más részeiből is importálható földgáz. 
• Horvátországon át a Krk szigeti LNG-terminálra érkező gázt kapja Magyarország. Jelenleg ez az MVM nemzetközi beszerzéseinek fő importútvonala.

Rendben jön az orosz gáz – egyelőre

Az orosz gáz fő, Szerbián keresztüli importútvonala eddig jól vizsgázott. A cső távolabbi szakasza, a Török Áramlat azonban ukrán támadás célpontja lehet, erről korábban nyilatkozott is Vlagyimir Putyin orosz elnök. A cső elleni ukrán dróntámadásról 2025 és 2026 elején is érkeztek orosz katonai bejelentések, a sérüléséről nem.

A kockázat azonban valós

A Török Áramlat esetleges leállásával Magyarország döntően az LNG importjára, kisebb mennyiségben a romániai tengeri gázmező majdani termelésére alapozhat. A Világgazdaság Magyarország alternatív gázimport-lehetőségeit részletesen sorra vette annak fényében, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűsítette országa európai gázexportjának teljes leállítását, kizárólag gazdasági megfontolások alapján. E döntését az európai LNG kapcsán valóra is váltotta , ám előzőleg a vezetékes export esetében kiderült, hogy mégis számítanak a politikai megfontolások. A „megbízható partnerek” (tehát Magyarország és Szlovákia) továbbra is megkapják az orosz gázt, ha továbbra is „ugyanazt a politikát követik, mint ma”. Az orosz Kommerszantban olvasható nyilatkozatról több magyar lap is beszámolt.