Itt a bejelentés: 1000 milliárdos beruházasok indulnak meg Magyarországon, már nem csak az utakra ömlik a pénz - a kormány kijelölte a legfőbb területet
Az ÉVOSZ Mélyépítési Tagozatának elnökségi ülésén Retz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára bemutatta, hogyan áll a vízügyi támogatások rendszere.
Csaknem teljes a Duna és a Tisza árvízvédelme
Szakmai tájékoztatót tartott a Retz Tamás helyettes államtitkár az ország víz- és szennyvízügyeiről. Mint előadásából megtudhattuk: 2024 augusztus elsejétől tartozik a vízügyi ágazat szakmai irányítása is az Energiaügyi Minisztérium alá.
„Az elmúlt több mint egy évtizedben mintegy 450 milliárd forintot költöttünk árvízvédelmi beruházásokra. Ennek következtében közel 100 százalékosnak tekinthető a dunai és tiszai árvízvédelmi készültségünk. Talán egy tucat körül számolható azon szükséges beavatkozások száma, amelyeket még el kell végezni a folyók mentén, ezeket pedig a közeljövőben végre is fogják hajtani” – hangsúlyozta, rámutatva arra is: a következő finanszírozási ciklusban tehát már
a vízvisszatartásra és vízpótlásra fókuszálhatnak.
Már a KEHOP időszakában is zajlott ilyen projektek tervezése, most pedig ezek a megvalósítási időszakba léphetnek a KEHOP+ keretében – fogalmazott a Magyar Építők.
„A Homokhátság – ismertette – és az Észak-Nyírség projektjei (ami összértékében úgy 400 milliárdos projekt lesz) mellett a Keleti-Főcsatorna kotrását is el fogják végezni, illetve több síkvidéki tározó rekonstrukciójára is sor kerülhet.”
Többezer milliárdos fejlesztések indulhatnak
EU irányelv szerint elindul továbbá a vízgazdálkodásban is a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, amelyben a kozmetikai és gyógyszergyártókat kötelezik arra, hogy vegyenek részt a víztisztítók építésének és üzemeltetésének anyagi terheiben. Fontos elem, hogy a nagyvárosok és egyes, kiemelt övezetek víztisztítóit 4-es tisztítási fokozatra (a biológiai tisztítás utáni lépés, amely a mikroszennyezők eltávolítására szolgál) kell emelni.
„Az erre való átállás többezer milliárd forintos fejlesztési igényt generál, aminek finanszírozása még kérdéseket vet fel” – fogalmazott Retz Tamás.
