Rossz hírt közölt a Magyar Nemzeti Bank az aranytartalékról: ezt a zuhanást Varga Mihály se tudta megfékezni
Márciusban csökkentek a devizatartalékok – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken megjelent előzetes adataiból. Ebből derült ki, mi történt a magyar aranytartalékkal az előző hónapban.
A trend mögötti okok egyértelműek: az arany árának márciusi zuhanása rányomta bélyegét a nemzeti bank devizatartalékainak alakulására.
Magyar aranytartalék: rossz hírt közölt a Magyar Nemzeti Bank
Az MNB adatai szerint a devizatartalékok 1,132 milliárd euróval csökkentek, amit döntően
a monetáris aranykészletek 1,431 milliárd euró értékű csökkenése okozott.
A devizatartalékok a februári 59,864 milliárd euróról 58,732 milliárd euróra estek, ezen belül az aranytartalék 15,520 milliárdról 14,089 milliárd euró értékűre apadtak.
Ehhez az vezetett, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant márciusban: a február végi 5235,85 dollárról az arany spot jegyzése unciánként 4618,55 dollárra szakadt be.
Ahogy arról a Világgazdaság nem régiben írt, Magyarország az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát. A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében hazánk hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve
az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emeléséről döntött.
Ezzel például Magyarország megelőzte Romániát, keleti szomszédunknak 103,6 tonna aranya van. Ez az első alkalom egyébként a modern történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint Románia.
Mennyi Magyarország aranytartaléka?
A jegybank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, állománya azonban nagymértékben ingadozott az évtizedek során. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás Aranyvonatán mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe.
A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent. Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva
- 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd
- 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
- Az aranytartalék jelenlegi 110 tonnára növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszú távú nemzetstratégiai célok elérése érdekében.
A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország
egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik,
így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. Ez a stratégia illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben a jegybankok ismét növelik aranytartalékaikat a pénzügyi stabilitás erősítése érdekében.
A magyar bővítés és a román stagnálás együtt azt eredményezte, hogy a régióban új sorrend alakult ki. Románia ugyan továbbra is jelentős aranytartalékkal rendelkezik, de a növekedési dinamika hiánya miatt elveszítette korábbi előnyét Magyarországgal szemben.
A kérdés most az, hogy Bukarest követi-e a jegybanki aranyfelhalmozási trendet, vagy továbbra is a stabil, de változatlan tartalékszint mellett marad.
Melyik országnak van a legtöbb aranya a világon?
A világ legnagyobb aranytartalékával messze az Egyesült Államok rendelkezik, több mint 8100 tonnával, ezt követi Németország (3350 tonna), majd Olaszország és Franciaország (egyaránt 2400 tonna felett). A nagy gazdaságok mellett az elmúlt években különösen
- Kína
- és Oroszország növelte gyorsan a készleteit,
- miközben Európában is megmaradt az arany kiemelt szerepe a jegybanki tartalékokban.
Bár 2025-ben a jegybanki vásárlások volumene mérséklődött, így is kiemelkedően magas maradt: összesen mintegy 860 tonna aranyat vettek a világ jegybankjai, ami jóval meghaladja a korábbi évtized átlagát.
A legnagyobb vevő Lengyelország volt, amely önmagában mintegy 80 tonna feletti mennyiséget halmozott fel,
de jelentős vásárló maradt Kazahsztán és Brazília is. Érdekesség, hogy a globális aranykereslet 2025-ben történelmi rekordot döntött, meghaladta az 5000 tonnát, miközben az árfolyam is csúcsokat döntött – ez tovább erősítette a jegybankok aranyra váltási stratégiáját.
Újra felvirrad az arany napja, iszonyatos drágulás jöhet, a svájciak már zsákolják
Az Union Bancaire Privée ismét aranyat vásárol, miután a közel-keleti feszültségek hatására jelentősen csökkentette kitettségét. A svájci privátbank szerint a rövid távú bizonytalanság ellenére az arany hosszabb távon tovább erősödhet, akár 6000 dolláros unciánkénti árfolyamig.
