Tisza-lakásprogram: szép ígéretek, fedezet nélkül
Magyarországon lakhatási válság van. Ez akkor következik be, ha a környezet, ahol az emberek jelentős részének a jövedelme több mint 30 százalékát kell lakhatásra fordítania azon a településen, ahol lakik. Lakhatási kiadásnak tekinthető a bérleti díj vagy a lakáshitel törlesztőrészlete – írja a Bankmonitor a Tisza Párt lakásprogramjának realitását elemezve.
A lakhatási válság kezelésére szükség lenne, de a Tisza Párt ígéreteinek kétséges a fedezete
Magyarországon a legközvetlenebb lakhatási válságot jelző mutató, hogy már 2024-ben a lakáshitel-felvevők 54 százaléka a társadalom legtöbbet kereső 20 százalékából került ki. Tehát azok tudtak érdemben lakáshitelt felvenni és ingatlant vásárolni, akik masszívan átlag feletti jövedelemmel rendelkeztek – magyarázta a portál.
Az erős, kétharmados felhatalmazást nyert Tisza Párt több intézkedéssel is visszafordítaná ezt a helyzetet a programja szerint:
- kiszámítható, transzparens, biztonságos magán- és közösségi bérlakáspiacot teremtene,
- a hosszú és rövid távú lakáskiadásra is új törvényi és szabályozási rendszert alakítana ki, hogy kifehérítse a hosszú távú lakásbérleti piacot és megfizethetőbbé tegye a bérlakásokat, például az új, hosszú távú bérbeadók számára adókedvezményekkel ösztönözné az üresen álló lakóingatlanok hasznosítását,
- kötelező regisztrációt és egységes formaszerződéseket vezetne be a magánbérleti piacon, valamint kedvezményes áfakulccsal segítené a vállalkozói bérlakásszektor megerősödését.
A magyar bérleti piac újraszabályozása egy olyan környezetben indulhat meg, ahol már egyébként is rendkívül alacsony a bérleti hozam. Az állampapírral elérhető 7 százalékos hozammal szemben ma egy budapesti lakás ennek felét 3,5 százalékot hozza – mutat rá a pénzügyi oldal.
A fenti programelemek miatt az adófizetés nélküli bérbeadás hozamcsökkenést okozhat. Ebben a szegmensben ugyanakkor jelenleg 3,5 százaléknál nagyobb a hozam.
A szakértők számítása szerint ezek akár már rövid távon is hathatnak az ingatlanpiac kínálati oldalára, ami lassíthatja az árnövekedést, esetleg stagnálást eredményezhet.
A lakásépítések érdemi emelkedését csak hosszú távon lehet elérni, mivel a jelentősebb társasházépítési projektek átfutási ideje (telek kiválasztása, tervezés, engedélyeztetés, építés) három év.
A Tisza programjának főbb pontjai a hosszú távú lakáskínálat vonatkozásában:
- megduplázzák a lakásépítések számát,
- országos szociális és piaci alapú bérlakásépítési és lakásszövetkezeti programot indítanak,
- legalább felével növelik a kollégiumi férőhelyek számát,
- szolgálati lakások fejlesztésével támogatják a hiányszakmákban dolgozó közalkalmazottak munkahelyhez közeli lakhatását,
- a nyugdíjasok számára 20 ezer új férőhelyet létesítenek korszerű idősotthonokban,
- állami felújítási programot indítanak a komfort nélküli és félkomfortos ingatlanok teljes körű felújítására.
A szakértők szerint a program több pontja is érdemi költségvetési kiadást vonhat magával, amire nem lesz fedezet a költségvetésben. Az elemzők szerint 2026 első negyedévében az egész éves hiány 80 százalékát már elérte az állami büdzsé.
Az építkezések bővülése ma nem jelezhető előre sem időben, sem mennyiségben, ami egyet jelent azzal, hogy a programnak a lakáspiaci árakra gyakorolt hatása sem becsülhető meg.
Visszatérnek a szolgálati lakások Magyarországra, a Balaton egyik legszebb városában építenek újakat: ők költözhetnek be – teljesen bebútorozva adják át
Új lakóépületek alapkövét tették le Balatonfüreden, ahol jövő nyárra fejeződhet be a fejlesztés. A szolgálatilakás-program keretében két tömbben 16 lakás készül el mintegy 1,5 milliárd forintos beruházással. A cél, hogy a közszférában dolgozók és a fiatalok számára megfizethetőbbé váljon a helyi lakhatás.
