Készül a csapda, a forint foglyává válhat Magyar Péter – így lő vissza már az idén az euró
Az új kormány a héten áll fel, és egy ideig várhatóan jórészt saját magával lesz elfoglalva. Nem csak azért, mert egy hirtelen előbukkant és vegyes szavazótáború erőnek kell megoldania a kormányzati kirakóst. A kormányzás első tesztje az első saját költségvetés összeállítása az év vége felé. Választás megnyerve, ez már a kosárban – a világban és Európában azonban az év végéig nagyon fontos fejlemények várhatók. Emiatt az új kormány aligha ugrik azonnal fejest ígéretei teljesítésébe – és még józan türelemmel is csapdába kerülhet. Miért? Kiváló illusztráció a forintkérdés. Aminek most örülnénk, attól hónapokon belül elkezdhetünk vakarózni.
A hátakat borsództató veszély: saját ígéretei és a nemzetközi sokkok hálójában Magyar Péter kormánya belekényszerülhet, amit táborát egyben tartani kívánva nem akar, és amit tagadott – egy megszorító programba.
A forintot illetően pedig egyszerű képletnek tűnt: a piacok örülnek a Tisza választási győzelmének, ezért erősödött olyan szépen – már csak úgy kell összeállítani a költségvetést, hogy megvalósuljanak Magyar Péter forinterősítő ígéretei, és minden rendben.
A Brüsszel-barát román kormány megszorítások és az infláció miatti megbukása utáni napon azonban különösen kihagyhatatlan megfigyelés:
az őszre rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja az új gazdaságpolitika összeállítóit a magyar gazdaság helyzete, az iráni háború hatásai és az európai politika kombinációja.
A forint pedig nem csak lázmérő: az árfolyama vastagon beleszólhat az eseményekbe. Akár már előre.
Nézzük meg, hogyan, és melyek azok a hibák, amelyekkel az új kormány tovább keserítheti amúgy sem rózsás közös kilátásainkat és a magáét is.
Ez erősítette a forintot, és ez az, aminek ára lehet – ha nem is csak ennek
Az elmúlt hónapokban többször is foglalkoztunk vele: ha a forint árfolyama rövid távon örül is a Tisza győzelmének, hosszabb távon a gazdaság fundamentumai fogják megszabni az alakulását. A magyar gazdaság teljesítménye, a kormányzati és a jegybanki politika megbízhatósága. Ha bármelyikben megrendül a bizalom, visszalöki a forintot, további következményekkel – a mostani szintjéről visszalépni pedig fájni fog, és nagyon.
A választás óta eltelt eseményekből és kommentárokból világosan kiolvasható: a forint alapvetően három okból erősödött az ukrajnai háború kirobbanása előtti szintjére:
- A gazdaság stabilitása, amely Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály jegybankelnök biztos kezű kormányzása réven eleve kiegyensúlyozta és erősödő pályára állította.
- A nagy lökést pedig a Tisza Párt két ígérete jelentette: rövidebb távra a visszatartott EU-pénzek megszerzése Brüsszeltől,
- hosszabb távra az euró bevezetése.
Nézzük meg, melyikből mi következik külön-külön, és a Tisza-kormány számára előállt nemzetközi környezetben együtt – előtte azonban egy fontos kitérő. A forint árfolyama nem csak pántlika: fontos tényezője annak, miképp alakul a magyar gazdaság és a magyarok jövője. Ha a piac csalódik és büntet, mindenki megérzi.
A forint árfolyama nemcsak elszenvedője az eseményeknek, hanem alakítója is – mérhetően
A jövőt a legkönnyebb a múltból megjósolni, és mivel egy energiaválságon már túl vagyunk – megnézhetjük, mi történt korábban.
Most mindenki arra kíváncsi, mennyire löki föl az inflációt és hátra az európai gazdaságot az iráni konfliktus. Mindkettő biztos. Ami bizonytalan, az a mérték, hiszen nem tudni, mennyi időre tartja magasan az energiaárakat az új háború – ez a hosszúságától is függ. És ha véget ér, a negatív hatásai még akkor sem távoznak egyhamar.
Amit az ukrajnai háború okozta energiaválság hatásaiból már kihámoztak a kutatók: a forint árfolyama az infláció önálló tényezőjévé vált, ami gyengülésével ráerősített az energiaárak megugrására.
Ki is számolták többen, mennyivel. A Nemzetközi Valutaalap e-könyvtárában akadtunk Estefania Cohn-Bech, Karim Foda és Augustin Roitman 2023-as tanulmányára.
Ők arra jutottak , hogy egyrészt a forintot jobban megviselte az energiasokk, mint a legtöbb devizát a feltörekvő piacokon, ahol 1 százaléknyi árfolyamgyengülés a dollár ellenében átlagosan 0,2 százalékkal emelte meg korábbi kutatások szerint az inflációt. Ez az átgyűrűző hatás azóta erősödött, magyar kutatások szerint pedig már az előző évtizedben elérte a 0,3 százalékot kétéves időtávon.
A forint az idén eddig majdnem 6 százalékot erősödött az euró és a dollár ellenében is. Ha csak ennyit bukna vissza, az már önmagában csaknem 2 százalékkal tolná feljebb az inflációt.
Ha azt feltételeznénk, hogy megismétlődik az energiaválság, és a 2022-eshez hasonlóan 423 forintig erősödik az euró, a teljes inflációs hatás már meghaladja az 5 százalékot. Ennyit már önmagában megéreznek a háztartások, és ez annak a tetejébe jönne, amit az energiadrágulása okoz. Az előző válságban 25 százalékig emelkedett a teljes inflációs cech.
A számítások durvák, és nincs rá garancia, hogy minden ugyanúgy történne most is, hiszen számos tényező megváltozott. Az irányok és az arányok azonban valószínűleg stimmelnek. Ne gondoljuk, hogy a forint erősödése most tartalékot halmozott fel, a visszagyengülése csak ezt emésztené fel.
A mérések szerint az erősödés sokkal kisebb mértékben csökkenti az inflációt, mint amennyire a a gyengülése növeli. A magyar termelők és üzletláncok pedig áremelésekre éhesek, és nem tudni, a következő kormány elszánt-e, hogy ellenálljon a viharnak. Az előző energiaválságban ez elszánt elődjének is csak ideiglenesen sikerült: a vihar mindig erősebb.
Ez az, amivel a Tisza-kormány súlyosbíthatja a helyzetet – erre érdemes figyelniük a háztartásoknak
A felsorolt forinterősítő tényezőkre tekintve már lehet fogalmunk arról, mi lehet az, ami elrontható, sőt ennél hosszabb a lista. Nézzük meg, mivel vetheti vissza a forintot extra inflációt gerjesztve az új kormány. Rápakolva az amúgy is elkerülhetetlen és nem megjósolható mértékű drágulásra, ami mindenképpen megérkezik, bárki is nyerte volna a választást.
- Ha kontraproduktívan szétveri a gazdaságot menedzselő minisztériumok szakértő gárdáját – ennek a forinthatása nem feltétlenül azonnali, ha még nem minden romlott el, de nem marad el.
- Ha elsietetten és hibásan nekiesnek az Orbán-kormány intézkedéseinek a háztartások pénztárcájának megkímélésére – ez sem feltétlenül azonnali hatású, de ha továbbpörgeti az inflációt, akkor akár igen.
- Ha a kormány összekülönbözik a jegybankkal: erre a forint azonnal reagálna, eséllyel tandemben a hitelminősítőkkel.
- Ha a Brüsszellel való alkudozás az EU-pénzekről aknákra fut – márpedig ez nem lesz egy diadalmenet: a román példa is mutatja (ők már végleg el is vesztettek hatalmas összegeket), Brüsszel pedig biztosan szab politikai feltételeket is, miközben sorsdöntéseket akar keresztülnyomni a jövő tavaszi francia választások előtt.
- Ha az energiaválság inflációs hulláma nem vonul le a 2027-es költségvetés és a következő középtávú büdzséprogram elkészítésének idejére, azaz az év végére, és ezek nem felelnek meg az euróbevezetési reményeknek. Nem csak a forintkereskedők állnak ugrásra készen erre az esetre: a Fitch, a Moody’s és az S&P is.
Magyar Péter elkezdheti nézegetni az időjárás-előrejelzéseket
A fenti utolsó, kulcsfontos ponthoz érdemes még pár gondolatot hozzáfűzni.
Ha elkezdenek is érkezni a visszatartott EU-pénzek, arra kevés a remény jelen körülmények közt, hogy a magyar gazdaság kinövi a költségvetési hiányt és az adósságot – jó, ha nem csúszunk recesszióba a németek oldalán. Márpedig akkor tenni kell valamit, ellenkező esetben a forint árfolyama és a hitelminősítők azonnal büntetnek, és infláció tetejébe még infláció érkezik.
A megoldást láttuk Romániában – ha a magyar gazdaság sokkal jobb állapotból indul is –: megszorítás.
Ha nem teszik meg, mert a magyar háztartások amúgy is megszenvedték az inflációt, a forint árfolyamgyengülésén keresztül akkor is megérkezik a több infláció. Nem közelebb hozva az euró bevezetését, hanem távolabb nyomva.
Ez az a csapda, amelyet a forint választás utáni megugrása teremt.
Az euróbevezetés elhatározása, majd halogatása és a céldátum-tologatás következményeit egyszer már megtapasztaltuk 2002 után, csúfos eredménnyel. Euró azóta sincs, infláció, visszaesés és devizahitel-válság azonban volt.
Amit Magyar Péter kormánya tehet, és amihez kellő ügyességre van szüksége: elkerüli az említett hibákat, és imádkozik, hogy az iráni konfliktus mielőbb megoldódjon, netán az ukrajnaival együtt. Miközben nézegeti az időjárás-előrejelzéseket is. Az előző energiaválság magyar inflációs csúcsához ugyanis erősen hozzájárult az aszály.
Kapitány István és Varga Mihály elhűlve figyel, a lengyelek már a szívükhöz kaptak
Feszülten lesi a régió, megismétlődik-e az ukrajnai háború kitörése után látott inflációs cunami. A lengyel infláció máris a veszélyzónába került, előre jelezve a nehézségeit annak, hogy a következő hónapokban az új magyar kormány hozzányúljon elődje árkorlátozó intézkedéseihez. Egy alig figyelt hétfői adat és az ukrajnai lecke együtt jelzik a veszélyt: mutatjuk.
