Elárulta Kármán András, hogyan vezetné be a Tisza-kormány a vagyonadót
A Tisza-kormány adóterveiről Kármán András pénzügyminiszter-jelölt számolt be az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága előtt. A meghallgatáson központi szerepet kaptak az adórendszer reformját érintő kérdések, így a párt választási programjának egyik fő pontjáról, a vagyonadóról is szó esett.
Kármán András nagy vonalakban beszámolt az adó mértékéről, valamint az adóalap megállapításának módjáról is, illetve felvázolta, hogy álláspontja szerint miért van szükség az intézkedésre.
Kármán András szerint ezért szükséges a vagyonadó
A jelenlegi adórendszer a fogyasztási oldalt adóztatja, ami Kármán András szerint a
gazdagoknak kedvez.
A pénzügyminiszter-jelölt úgy véli, hogy ez már önmagában indokolja az adórendszer reformját, továbbá számításai szerint jelenleg a legalsó jövedelmi csoportba tartozók 6 százalékponttal magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a felső 20 százalék. Részben ennek az egyenlőtlenségnek az enyhítését célozza a vagyonadó, mely a szakértők szerint az államnak 100-150 milliárd forint bevételt hozhat évente.
A vagyonadó mértéke és az adóalap megállapítása
A vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonokat 1 százalékos adóval sújtja majd, ami Kármán András szerint széles vagyonalapot, valamint egyszerű beszedhetőséget biztosít, így ez nem ösztönzi majd az érintetteket a vagyonok allokálására, illetve külföldre mozgatásában.
Ahhoz, hogy a vagyonadó mértéke megállapítható legyen, a kormánynak meg kell határoznia a vagyonalapot, amihez
vagyonösszeírást kell végeznie, melyben a pénzügyminiszter szerint a már meglévő ingatlan- és pénzügyi adatbázisok nyújthatnak majd segítséget, a metódusról pedig konkrét elképzeléseik vannak.
Hasonló vagyonösszeírásra legutóbb az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1828-ban volt példa, célja pedig az adófizető lakosság gazdasági helyzetének felmérése volt. Az összeírást követő években a kormánynak egyszerűbb dolga lesz, mivel csupán a meglévő adatbázisokat kell majd frissíteni.
Mindenki, akit érint a vagyonadó, egy előre elkészített tervezetet kap majd az adóhatóságtól, amit szükség szerint kiegészíthet a hiányzó vagyonelemekkel, melyek összértéke képezi az adóalapot.
Szinte mindenhol kudarc volt a vagyonadó
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vagyonadó nem egy sikertörténet Európában, szinte mindenhol megbukott a gazdagok megadóztatásának ötlete. Az intézkedés nem véletlenül népszerűtlen, minden eddigi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy túl sok bürokratikus szabályt követel, és elriasztja a befektetőket, miközben a befolyó bevétel is elenyésző. Ezért fordulhatott elő, hogy Németországban még a baloldali kormányok idején sem volt meg a kellő támogatottsága.
