Kiterítette a lapjait Magyarország új pénzügyminisztere: ez vár a költségvetésre, Kármán András bejelentette a Tisza-kormány terveit – élő tudósítás

Kedden 10 órakor tartják az Országgyűlés szakbizottsága, a pénzügyi és költségvetési bizottság előtt Magyarország új pénzügyminisztere, Kármán András meghallgatását. Itt részletesen ismerteti, mi vár a költségvetésre, és milyen lépéseket tervez a Tisza-kormány.

A meghallgatás 12 óráig tart terv szerint, kedden délután pedig 16 órától a miniszterek le is teszik az esküjüket, és megalakul a Tisza-kormány.

Kármán András elsőként bemutatta közvetlen kollégáját, az államháztartásért felelős államtitkárjelöltet. Ő a miniszterjelölthöz hasonlóan a bankszektorból érkezik, Barabás Gyula legutóbb az OTP ügyvezetője volt. 

Magyarország új pénzügyminisztere: Kármán András bejelentette a terveit

Arról beszélt, hogy tiszta profilú Pénzügyminisztériumot állítanak fel, amelynek feladata a közpénzügyi gazdálkodás és a költségvetési stabilitás lesz. A gazdaságfejlesztés Kapitány Istvánhoz fog tartozni. 

Hangsúlyozta, hogy a szétválasztás ugyanakkor egységes megközelítést jelent, már csak azért is, mert a növekedés újraindítása kulcskérdés. Ezt költségvetési intézkedésekkel nem lehet önmagában elérni.

Kármán András arra nem tért ki, hogy az idei első negyedévben a magyar növekedés dobogós lett az EU-ban. Arról beszélt, hogy fenntartható költségvetési pályát terveznek, aminek a végén az euró bevezetése lehetségessé válik. Zsákutcának nevezte az elmúlt éveket.

Ezt követően tért rá a növekedési modellre. Ennek megállapítása, hogy a gazdaság toporog, leszakad az uniós átlaghoz képest is, amit ő 4 százalékban azonosított. A beruházási ráta közben 25 százalékkal esett vissza, ez és a magyar ipar teljesítménye elkeserítő megítélése szerint.

Kritizálta az extenzív gazdaságfejlesztést. Szerinte ez arra épült, hogy egyre többen dolgozzanak, és egyre több külföldi tőke érkezzen.

Elismerte, hogy ennek voltak előnyei is, hiszen hozzájárult a gazdaság bővüléséhez. De szerinte elmaradt a hatékonyság és a termelékenység emelése. „Ez a legnagyobb hátulütője a Fidesz gazdaságpolitikájának. A Magyar Nemzeti Bank tévesen gondolta, hogy a feladata a forint folyamatos leértékelése az infláció letörése helyett. Emiatt szakadtak le a magyar bérek” – állította.

Szerinte most már csak képzetlen, ázsiai munkásokkal lehet ellátni az újabb összeszerelő üzemeket. Ebből ki kell törni, ezért kell új modell, ami képzettebb munkaerőre épül. Célként határozta meg, hogy diverzifikálják a gazdaságot, hogy ellenállóbb legyen. Megemlítette a szolgáltató szektort, amely nagyobb szerepet kaphat.

A kormány többet fog költeni humánfejlesztésre, így például szakképzésre és egészségügyre is. Szerinte enélkül nincs felzárkózás. Ugyanakkor előre figyelmeztetett: ennek eredménye csak évek múlva lesz.

A gazdaság beindításáért az üzleti környezet javításával lehet tenni. Kármán szerint kiszámíthatatlanok a szabályok, az állami támogatási rendszerek, amelyek aláássák a tisztességes versenyt. Ez pedig magasabb kamatokhoz és gyenge növekedéshez vezet.

A Tisza-kormány célja, hogy befektetőbarát klímát teremtsen. Itt jogbiztonságot, valódi konzultációt és felkészülési időt a változásokra nevesített. Kármán elismételte azt a vádat, hogy rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések feltételei eleve úgy vannak kialakítva, hogy csak bizonyos szereplők nyerhetnek. Ezen változtatni kell, ami árcsökkenést eredményez, és erősíti a versenyt.

Szerinte a kiszámíthatlanság a költségvetés tervezésében is látszik. Kifogásolta, hogy a 2025-ös költségvetést 46-szor módosították, 2700 milliárd forint sorsáról rendelkezve utólag.

Új rendben készül a költségvetés

Az idei hiány 3,6 százalékról 5 százalékra ugrott, miközben a tartalékot felhasználták. Szerinte jogos elvárás, hogy a kormány arra költsön, amire felhatalmazást kapott a választóktól. Probléma, hogy a költségvetés bizonytalansága kockázatot emelt a befektetők számára, ami miatt nagyobb hozamot vártak el.

Kármán András négyes költségvetési pályában gondolkodik, ami nem változik egyik hónapról a másikra. A kulcs, hogy a szereplők elhiszik-e, hogy a kormány képes végrehajtani a tervét. Ennek érdekében a fiskális politika középtávú szemléletre vált a rövid távú helyett. További cél, hogy a költségvetést konzervatív makropályára tervezzék.

Az előre nem látható eseményekre megfelelő tartalékot képeznek, így nem kell majd emelni a hiánycélt. A költségvetés a kiadások szerkezete szerint lesz csoportosítva. 

Rendeleti módosítás helyett pedig megerősítik a parlament ellenőrző szerepét. Az adórendszert is egyszerűbbé teszik, csökkentik az adminisztratív terheket, visszajön a kata.

Kármán András nem nevezte reálisnak, hogy egyik napról a másikra változzon az adórendszer, és kivezessék a különadókat, de idővel hozzányúlnak, megszüntetik az indokolatlan kedvezményeket. A vállalati adóknál felülvizsgálják a kedvezmények rendszerét, így a taót és a bizalmi vagyonkezelés kedvezményét.

A családi adórendszer kapcsán azt mondta, ez a keveset keresőkre nagy terhet rak. A 27 százalékos áfa magas, a vagyonadó alacsony, ami szerinte a gazdagoknak jó. Szerinte tényszerűen igaz, hogy a legalsó jövedelműek 6 százalékponttal magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a felső 20 százalék.

Minimálbérnél 15 százalékról 9 százalékra csökken a kulcs, ami 240 ezer forinttal jelent többet. Az áfát csökkentik az olyan termékeknél, mint a zöldség, gyümölcs, tűzifa, vényköteles gyógyszerek. Ezzel párhuzamosan 1 százalékos vagyonadót vezetnek be. 

Végezetül a középtávú költségvetési pályára tért ki. Szerinte átlagosan 6 százalékos hiányról lehet beszélni, ami az államadósság növekedéséhez vezetett. Szerinte a költségvetési politika kudarcot vallott. A fókusz az államadósság GDP-arányos csökkentésén lesz.

Rövid távon jelentős segítség lesz az uniós források hazahozatala. A Covid-forrásokat 2029-ig lehet felhasználni, ezeket oktatásra, egészségügyre költik. Az RRF-források kapcsán bizakodó, hogy minden pénzt el tudnak hozni, összességében 10,4 milliárd eurót.

Itt több olyan megoldást is vizsgálnak arra, hogy ezeket a pénzeket úgy hívják le, hogy nem feltétlenül konkrét projektekhez kapcsolódnak, hanem például az MFB-t tőkésítik fel.

Több ezermilliárd forintot lehet megtakarítani szerinte a túlárazások visszavágásával. Zéró tolereanciát fognak hirdetni a korrupcióval szemben. A felelős gazdálkodás érdekében megerősítik a költségvetés kontrollját. Kármán András azt mondta, a Szerencsejáték Zrt. kifizetőhelyként működött, ahelyett, hogy osztalékot fizetett volna.

Felesleges, káros kiadásnak nevezte a propagandát és a presztízsberuházásokat. A kamatkiadásokban szintén nagy megtakarítás érhető el. Hiába átlagos az államadósság mértéke, de az érte fizetett kamat eléri a GDP 4-5 százalékát. A lengyel ennek a fele.

Szerinte a Tisza támogatottsága miatt esnek az állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen olcsó a finanszírozás, ha ez tartós marad, az a következő négy évben 2400 milliárd forintos spórolást jelent állítása szerint.

Megtartja a Tisza a csokot, az Otthon Startot, az anyák adómentességét?

Kormányra kerülve átvilágítják a költségvetést, nyár végéig pedig beterjesztik a költségvetés módosítását. Október végéig benyújtják a 2027-es költségvetés tervezetét is. Be fogják mutatni, hogyan érik el a 3 százalékos hiánycélt, ami az euró bevezetésének egyik fundamentuma.

– emelte ki. Szerinte ezek a lépések megteremtik egy hiteles költségvetés alapjait. Ez magasabb növekedést, több bevételt jelent, minden 1 százalék körüli növekedés 350 milliárd többletet. A totális cél, hogy sokkal magasabb színvonalú állami szolgáltatás jelenjen meg.

Kármán András közel 45 perces beszédében több részletet is közölt a Tisza pénzügyi terveiről, ugyanakkor számos toposzt is említett, amelyek nem tartalmaznak konkrét cselekvési intézkedéseket.

Elsőként Panyi Miklós reagált a Fidesz részéről. Konstruktivitást ígért, ugyanakkor az elhangzottak egy részét vitatja. Felhívta a figyelmet az első negyedéves GDP-növekedésre, amely a második legerősebb volt az unióban. Az infláció 2 százalék körüli, az ipari teljesítmény felpattant, ahogy az építőiparé is. A foglalkoztatottság szintje erős. A gazdaság fundamentumai stabilak.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság mindezt úgy hozza, hogy a német gazdaság recesszióba süllyedt. Rákérdezett,

1. mi a terv az anyák adómentességével, és kiterjesztik-e?
2. Megtartják-e a fix 3 százalékos hitelt és a csokot?
3. Mi lesz a 13. és a 14. havi nyugdíjjal?
4. Mekkora a költségigénye a Tisza kampányígéreteinek?
5. Mennyi ázsiai vendégmunkás van Magyarországon?
6. Támogatja-e az állami vezetők lemondatását, így az ÁSZ-vezetőét is, ahogy azt Magyar Péter követeli, és ez mennyiben teljesíti a jogbiztonság kritériumát?

Külön kérdést kapott a vagyonadó rendszeréről, hogyan mérik fel ennek adóalapját, az orosz–ukrán háború hatásairól, a forint árfolyamáról, ahogy arról is faggatták, terveznek-e az IMF-fel szorosabban együttműködni. Kármán András kapott kérdést a különadók kivezetéséről és a rezsicsökkentésről is.

Válaszában a legnagyobb tehernek az adónemek folyamatos változását jelölte meg. Szerinte a legfontosabb, hogy a változások kiszámíthatók legyenek, kapjanak felkészülési időt a vállalatok.

A vagyonadó kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországon az EU-ban a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása. Szerinte a vagyonosok látványosan kevesebb adót fizetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Ennek beszedését segíti, hogy már léteznek adatbázisok ingatlanra, pénzügyi vagyonra, amelyek lehetővé teszik az adóalap megállapítását. Erről konkrét elképzeléseik vannak.

Az adóhivatal központilag végzi el: aki egymilliárd forint fölött van, kap egy adótervezetet, amit ki tud egészíteni. A lakosság döntő többségének ezzel nem lesz feladata. A beszedhetőségnél az jelentheti a sikert, hogy széles legyen a vagyonalap, de a kulcs alacsony lesz, 1 százalékos. Így nem lesz ösztönzöttség az adóelkerülésre. Szerinte emiatt nem visznek majd át vagyonokat a szomszédos országokba.

Szerinte a háború valóban rontja a gazdasági növekedés esélyeit, de Magyarország relatív pozíciókat vesztett más uniós országokhoz képest.

A kínálatot kell erősíteni, és a bérleti piacot is. Nem visszafelé akarnak menni ezen az úton, hanem előre. Abban hisz, hogy ez egy olyan terület, ahol nem lehet minden problémát egy megoldással lefedni, ezért színesebb programokra van szükség.

Az ázsiai vendégmunkásokról azt mondta, nem a nagyságrendjük a probléma, hanem az irány, ami mögötte van. Nem erre kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a magsabb hozzáadott értékű állások felé. Az egy főre eső, előállított érték növekedjen, ne az alacsony munkakörök száma.

A családi adókedvezményeket a demográfiával kapcsolta össze. A gyerekvállalás fontos érték, ezért ezeken a kedvezményeken nem kívánnak változtatni. De szerinte egyoldalú a rendszer, ezért duplázzák meg a családi pótlékot és a különböző anyasági támogatásokat.

A nyugdíjrendszerről azt mondta, hogy az EU-ban a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, Magyarországon ez 7,5 százalék. Ez kevesebb, mint 2010-ben, mögötte két tendencia van: az átlagnyugdíj leszakadt az átlagbértől. Ezen változtatni kell, de ennél is sürgetőbb, hogy elszakadtak a kis és a nagy nyugdíjak. Szerinte 400 ezer olyan nyugdíjas van, aki 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Ezért megemelik a legalacsonyabb nyugdíjat, 120 ezer forintnál alacsonyabb összeget nem kaphat senki. Ezt első lépésnek nevezte. Megtartják a 13. és a 14. havi nyugdíjat.

A nyugdíjkorhatár emelését nem tartja aktuálisnak. Ha előrevítitik a kiadásokat, akkor a magyar a fenntarthatóbb rendszerek közé tartozik. A várható élettartam sem azt támasztja alá, hogy emelni kellene a korhatáron. El tudja képzelni, hogy a rendszer merevségét lazítsák, akár az önkéntes nyugdíjbavonulás megteremtésével is. Ez jobban illeszkedik a munkavállalók élethelyzetéhez.

A különadók kivezetésénél nem cél a rövid táv, mert jelentős bevételeket hoznak. Hosszú távú, kiszámítható folyamatra van szükség. Szerinte ezek nem lakossági juttatásokat finanszíroznak, és ezekkel bizonyos szektorok felmentést kaptak, másokat pedig kipécézett az állam. A válallati szektoron belül egyenlőtlen újraelosztást okoz. A kivezetésük, pontosabban a súlyuk csökkentése azzal kell hogy együtt járjon, hogy az indokolatlan adókedvezményeket felülvizsgálják. Szerinte ennek nincs köze a rezsitámogatáshoz, mert ezek a pénzek a vállalati szektorban keringenek újra.

Honnan lesz erre pénz? – tette fel a kérdést. Szerinte ma nem tudni, mekkora a költségvetés valódi hiánya, 6,8 százalékos feljegyzést is látott. Szerinte nehéz helyzetet fonak örökölni, és priorizálni kell. De meg lehet spórolni 100 és 1000 milliárdokat, amit 8000 milliárdnyi uniós pénz fejelhet meg. Óriásiak az igények, de ezeket támogatni tudja egy beindított gazdaság.

A monetáris politika kritikája nem az elmúlt egy évre vonatkozott, hanem a Matolcsy-érára. Varga Mihály fordulatot hajtott végre, az árstabilitás elérésére törekszik, ezt a befektetők elismerik, honorálják. Bízik benne, hogy megmarad ez az irány, és egyfajta jó együttműködésére számíthat a fiskális és a monetáris politika: az MNB az inflációt viszi, a pénzügyi kormányzat az adósságcsökkentést.

Az IMF olyan országokon segít, amelyek fizetésimérleg-válságba kerültek. Erről ma nincs szó. Magyarország piaci finanszírozása biztosítható, a piac jól fogadta a Tisza győzelmét. Semmiféle indoka nincs az IMF-fel való szorosabb együttműködésnek, erre nincs szükség.

A forintárfolyamra is kitért. A piacon bekövetkezett a kockázati prémium csökkenése. A költségvetés alapvető érdeke, hogy ez az államadósság költségeiben jelenjen meg,

Ez az MNB-re tartozik, de a Tisza az adósságfinanszírozás könnyebbülésében érdekelt.

Másfél hónap szükséges ahhoz, hogy a költségvetés helyzetéről tiszta képet kapjanak. Ehhez képest tudnak majd tervezni.

Az ÁSZ vezetőjének jövőjéről azt mondta, hogy neki kifejezetten felelőssége volt a közpénzek fölötti őrködés. Ebből Kármán András keveset látott, ezért a szembenézés elkerülhetetlen, aminek lehetnek személyi következményei.

Kármán András pénzügyminiszteri kinevezését a szakbizottság végül kilenc igen szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta.

Ezzel élő tudósításunk a végéhez ért, köszönjük az olvasók figyelmét!