Átadták Lázár János ajándékát, kész a gigantikus akkugyár, nem szeretik az erős forintot – ezek voltak a hét legolvasottabb cikkei
A hét legolvasottabb cikke a leköszönő Orbán-kormány és a hivatalba lépő Magyar-kormány átadás-átvételéről, azon belül is Lázár János egykori közlekedési miniszter teljesített vállalásáról szólt a Világgazdaság hasábjain.
Öt vadonatúj Siemens Vectron állt szolgálatba a hazai vasútnál. A korszerű mozdonyok érkezése Lázár János tíz vállalásának egyik központi eleme, amelynek célja, hogy a következő években a MÁV járműállományának fele modern, nagy teljesítményű gépekből álljon. Az új generációs Vectron mozdonyok nemcsak modernebbek, hanem sokkal megbízhatóbbak is a régi járműveknél. A MÁV adatai szerint a velük közlekedő vonatok feleannyit késnek, gyorsabban gyorsulnak, és pontosabban tartják a menetrendet. Emellett a korszerű mozdonyok energiahatékonyabb működése jelentős megtakarítást eredményezhet a vasúttársaságnak. A Vectronok egyik legnagyobb előnye, hogy több áramnemű rendszerrel rendelkeznek, így nemcsak Magyarországon, hanem
- Ausztria,
- Németország,
- Csehország és
- Szlovákia vasúti hálózatán is közlekedhetnek.
Ez különösen fontos a nemzetközi személy- és teherszállítás szempontjából, hiszen csökkenti az országhatárokon szükséges mozdonycserék számát.
Varga Mihály belecsapott az állóvízbe, Magyar Péter máris megkapta a kamatcsökkentést, de nem úgy, ahogy gondolnánk – a forint azonnal zuhant
Szintén nagyon olvasott volt a héten, hogy a javuló piaci és likviditási feltételekre hivatkozva 5,75 százalékról 5,25 százalékra csökkentette devizaswap-instrumentumának implicit kamatlábát Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán. A jegybank ezzel tulajdonképpen kamatcsökkentést hajtott végre. A forint azonnal gyengülni kezdett.
Az MNB közleménye szerint a jövőben a devizaswapokat a referencia-kamatlábhoz (jegybanki alapkamathoz) képest 100 bázisponttal alacsonyabb szinten kínálják.
„Az eszköz célja, hogy tartalék lehetőségként szolgáljon a devizaswappiacon, ezáltal biztosítva a kamat transzmisszió hatékonyságát” – közölte az MNB. Az új árazás, amely 100 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál, megegyezik azokkal a feltételekkel, amelyeket a jegybank 2024 decembere előtt kínált az ilyen típusú eszközökre.
Ez a lépés nem jár a szigorú és óvatos monetáris politikai irányvonal megváltozásával, és nagyobb teret enged a piaci alapú folyamatok érvényesülésének
– áll a jegybank közleményében. A forint azonnal és jelentős gyengüléssel reagált az MNB beavatkozására, visszaadva kisebb előnyét az euróval szemben.
Nem is jó az erős forint, kimondta Magyarország egyik legnagyobb cége: csak szenvednek tőle – már a profitjuk is bánja, de tartják a célt
A tavalyi szint körül stabilizálódó év eleji eredményszámokról jelentett a Richter. A döntően exportra termelő magyar gyógyszergyártó társaság számára a forint első negyedévben mutatott ralija jelentős ellenszelet támasztott, rontva a forintban kifejezett pénzügyi mutatókat.
A vállalat árbevétele 217,3 milliárd forint volt a március végén zárult három hónapban, 1,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árfolyamhatás jelentős mértékben rontotta a jelentett bevételeket, a gyenge dollár és az erősebb forint következtében több mint 7 százalékpontos negatív hatást gyakorolva. Változatlan árfolyamon (CER) számolva 5,9 százalékos volt a bevételek bővülése.
A bruttó fedezet éves szinten 4,7 százalékkal, 147 milliárd forintra csökkent, míg a bruttó fedezeti hányad 2,4 százalékkal, 67,6 százalékra mérséklődött.
A tisztított működési eredmény (EBIT) éves alapon 1,8 százalékkal emelkedett, 69,8 milliárd forintra. A mérsékelt dinamika mögött szintén a forinterősödés áll. A devizaárfolyamok hatását kiszűrve 15 százalékkal bővült a legnagyobb magyar vállalatok közé tartozó társaság tisztított EBIT-je.
Az adózott eredmény 4 százalékkal, 65,5 milliárd forintra mérséklődött, a stagnáló működési eredmény és az egy évvel korábbinál alacsonyabb nettó pénzügyi eredmény következtében.
Ursula von der Leyen pánikban: megtámadta a Mercosurt az egyik legnagyobb uniós tagállam – rögtön felfüggesztheti a megállapodást bíróság
Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult a Mercosur-megállapodás ügyében, és az EU-tagállamok közül egyedüliként támadja annak jogszerűségét. Varsó szerint a kereskedelmi egyezmény jelenlegi formájában veszélyezteti a gazdák és a fogyasztók érdekeit, ezért a felfüggesztését is kezdeményezte.
Lengyelország hivatalosan is az Európai Unió Bíróságán támadja meg a Mercosur-megállapodást
– jelentette be Stefan Krajewski lengyel mezőgazdasági miniszter.
A miniszter közleménye szerint Lengyelország nemcsak a megállapodás felülvizsgálatát kéri, hanem a felfüggesztését is addig, amíg az Európai Bíróság nem hoz végleges döntést. Krajewski azonban hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány alapelve nem a verseny elutasítása, hanem az egyenlő feltételek biztosítása. Álláspontja szerint a gazdák és a fogyasztók védelme csak akkor garantálható, ha az importtermékek ugyanazon szabályok szerint kerülnek az uniós piacra, mint az európai termékek. A miniszter szavai szerint a lengyel vidék számíthat a kormány támogatására.
A Mercosur-megállapodás az Európai Unió és több dél-amerikai ország közötti kereskedelmi nyitást szabályozza, és jelenleg ideiglenesen van hatályban.
Ultimátumot adott Magyarország közvetlen szomszédja a Molnak: ezek a követelései – ha nem teljesíti, egy életre bánni fogja
A pancsovai finomító Mol általi megvétele is téma volt a héten. Több vevőjelölt is van az utóbbi évek legnagyobb üzletére, ezért a magyar olajtársaság komoly szorításban van a szerbek részéről. Dubravka Dedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter a belgrádi energiafórumon hangsúlyozta: a tárgyalások a Mol csoporttal nem egyszerűek, de Belgrád célja továbbra is a kompromisszum.
A szerb fél egyértelműen nagyobb tulajdonosi részesedést akar elérni a NIS-ben, konkrétan további 5 százalékot, amit a magyar olajóriás egy kicsit sokall.
A miniszter szerint ez nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai befolyásról szól. A nagyobb részesedés ugyanis lehetővé tenné Szerbia számára, hogy fokozottabban szólhasson bele a vállalat irányításába, sőt bizonyos döntéseket akár blokkolni is tudjon, ha azok ellentétesek az állami érdekekkel.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a feleknek szűk határidővel kell dolgozniuk. A tárcavezető szerint mindössze 11 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalnak (OFAC) benyújtsák a szükséges dokumentációkat a szerződéses struktúrákról. Ez a szankciós környezet miatt különösen érzékeny pont.
Szép csendben elkészült Magyarország legnagyobb kínai akkugyára: egész Európa erre várt – egyetlen lépés maradt hátra
Új szakaszába lépett a CATL debreceni gigaberuházása: megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése az új gyárépületben, miközben gyakorlatilag befejeződött az első cellagyár építése is. A kínai vállalat ezzel közelebb került ahhoz, hogy teljes értékű akkugyártást indítson Magyarországon, amire az európai autóipar hónapok óta vár. A tényleges cellagyártás elindításához azonban még hiányoznak a végső engedélyek, így egyetlen fontos lépés választja el a projektet a teljes üzembe helyezéstől.
A CATL május 6-án indította el az akkumulátormodulok összeszerelését az új debreceni üzemben, miután a létesítmény megkapta a szükséges működési engedélyeket. Az új modulgyártósor éves kapacitása 5 gigawattóra, ami már önmagában is jelentős volumennek számít az európai elektromosautó-piacon.
A beruházás ezzel célegyenesbe fordult. A Debreceni Déli Ipari Parkban felépült első cellagyár szerkezetileg elkészült, és az Ipar 4.0-alapú gyártóberendezések telepítése is befejeződött. Amint a vállalat megszerzi a cellagyártáshoz szükséges összes hatósági engedélyt, elindulhat az akkumulátorcellák tesztgyártása is, ami már a teljes gyártási lánc működését jelentené helyben.
Szlovákia elszabadult, milliószámra küldi a lőszert Ukrajnába – könyörögnek Zelenszkijnek, hogy adja át, amije van
Váratlan bejelentés érkezett Szlovákiából: a szomszédos ország növeli az ukrán lőszerexportot. Ezzel a lépéssel nem csupán a régió, hanem a NATO egyik fő lőszergyártójává vált.
A lépésnek pozitív hatása lesz a gazdaságra, azonban felmerül a kérdés, hogy az orosz fél miként reagál erre. Ez azért is érdekes, mert Robert Fico szlovák miniszterelnök nemrégiben Moszkvában járt, és tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal.
Szlovákia jelenleg is milliós nagyságrendben szállít lőszert Ukrajnának, ez a mennyiség a jövőben tovább növekszik − számolt be az aktualitásokról Peter Pellegrini szlovák államfő a Bukaresti Kilencek (B9) konferenciáján.
Peter Pellegrini szerint Szlovákia folyamatos beruházásokat hajt végre a fegyvergyártásban,
a hadiipar felfutóban van, az ország gazdaságának 3 százalékát adja.
A stratégia eredményeként Szlovákia a NATO egyik legnagyobb lőszergyártójává vált − mutatott rá az államfő, majd arról beszélt, hogy a modern hadviselés legtöbb tapasztalatával rendelkező Ukrajna tudására a szomszédos országoknak is szükségük van, így támogatja a nyugati irányú technológiatranszfert.
Döntött az EU egyik legnagyobb tagállama, a miniszterelnöke bejelentette: visszaállhatnak az atomenergiára
Negyven évvel azután, hogy Olaszország népszavazáson mondott nemet az atomenergiára, a római kormány ismét az asztalra teszi a nukleáris kérdést. A döntés hátterében az egyre drágább energiaimport, az ukrajnai háború és a közel-keleti feszültségek állnak.
Róma az orosz–ukrán háború kirobbanása óta igyekszik csökkenteni függőségét az orosz kőolaj- és gázimporttól. A helyzetet tovább élezte az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja, valamint a Hormuzi-szoros lezárása, amelyek még sürgetőbbé tették az alternatív energiaforrások keresését. A mesterséges intelligencia terjedésével megjelenő, energiaigényes adatközpontok szintén növelik az ország villamosenergia-szükségletét.
„A jelenlegi helyzet – amelyet rendkívül összetett nemzetközi gazdasági körülmények és tartós geopolitikai feszültségek jellemeznek – hatással van a növekedésre, az energiaköltségekre, a vállalkozások versenyképességére és a háztartások vásárlóerejére” – fogalmazott Meloni a felsőházban tartott felszólalásában.
A Telegraph emlékeztet: Olaszország ugyan jelentős beruházásokat hajtott végre a nap-, szél- és geotermikus energia fejlesztésébe, a kormány álláspontja szerint ezek a megújuló források önmagukban nem elegendők az ellátásbiztonság garantálásához. Az atomenergia visszatérése emellett hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is – hangsúlyozzák a javaslat támogatói.
