Megújulhatnak a vidéki gyógyfürdők

Nagy hullámokat vetett máris, illetve óriási várakozás övezi gyógyfürdős körökben annak a 150 milliárd forintos uniós fejlesztési programnak a hírét, amelyről a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán nemrég egy rádióinterjúban nyilatkozott, és amelyről korábban a Világgazdaságnak már részletesebben is beszélt. A lapunknak adott májusi  interjúban szó szerint azt mondta, hogy „ha elfogadja Brüsszel, akkor komoly forrást, 150 milliárdot fordítunk a fürdők fejlesztésére. Alapvetően a gyógyfürdőkre, és kizárólag a technológia korszerűsítésére a kiemelt turisztikai jelentőségű 37 vidéki fürdőnkben.” 

A hivatalos statisztikában 103 gyógyfürdőt tartanak nyilván, ezek egyharmada tehát várhatóan hamarosan, a turisztikai csúcsszervezet vezérének reményei szerint 2025-ig megújulhat. 

Egyelőre nem jelentek meg konkrétumok, így az sem, hogy végül pontosan milyen feltételekkel írhatják ki, vagyis mely fürdők pályázhatnak majd eséllyel a támogatásra.

A Magyar Fürdőszövetség főtitkára, Balogh Zoltán a VG érdeklődésére elmondta, hogy több mint egy éve készült el az a felmérés, amelyben az MTÜ megkeresése nyomán a fürdők műszaki állapotát, a szükséges fejlesztéseket térképezték fel a gyógyvizes kutaktól a medencékig bezárólag. Ez lehetett a 150 milliárd forintra taksált támogatásigényű program alapja – mondta a főtitkár. 

A tervezett pályázati program létjogosultságát és kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a zömében az ezredforduló környékén épült, a Széchenyi tervnek köszönhetően létrejött komplexumok mára műszakilag is elöregedtek, és erősen felújításra szorulnak. Vannak olyan fürdők is, amelyek korszerűsítésére az elmúlt 40-50 évben nem került sor – érzékeltette a helyzetet Balogh Zoltán.

A beharangozott támogatás intenzitásának mértéke egyelőre nem ismert, a fürdőszövetség főtitkára nem titkolta, hogy azt remélik, tekintettel arra, hogy a létesítmények 95 százalékban önkormányzatok tulajdonában vannak, nulla százalékhoz közeli, de mindenképpen minimális önerőt kell majd felmutatni. 

Mindezzel egy időben zajlik annak az 1996-ban megalkotott rendeletnek  az átdolgozása is, amelynek alapján a hazai gyógyfürdőket mind a mai napig működtetik. Az akkori szabályokat a pandémia is átírta, a jelenlegi töltő-ürítő vizes gyógymedencék teljes technológiai megújításra szorulnak, a fertőtlenítést most a nemrég bevezetett rendszeres vegyszer-adagolással biztosítják – tudtuk meg.

 A fürdőszövetség tagjai bíznak benne, hogy a pályázat kiírására és elbírálására hamarosan, még ebben a kormányzati ciklusban sor kerül, hogy mielőbb hozzá lehessen látni a munkálatokhoz. 

A szükséges felújítási költségek még az egy-két medencés gyógyfürdőkben is több tízmillió forintos tételt jelentenek, és van fürdő, ahol hat-nyolc medencét is korszerűsíteni kell. A gyógyfürdők között több is van, amely műemlék épületben működik, köztük több budapesti egység is, bár ezek felújítására – a korábbi bejelentés, és az uniós támogatású pályázati rendszer területi és gazdasági kritériumai szerint – a fővárosban aligha lesz lehetőség. A budapesti régió a szálláshely-felújítási pályázatokból is kimaradt a központi régió fejlettsége miatt. A Kisfaludy program keretében több mint 200 milliárd forintnyi központi és 100 milliárd forintnyi magánforrás aktivizálódott, miközben több tucat szálloda épült, megújult 14 ezer magánszálláshely és csaknem 600 panzió.