A válság csak erősíti a Déli Áramlatot

Nehezedő gazdasági körülmények és pénzügyi feltételek között folynak a világ nagy energiaprojektjenek előkészületei, közben az előrejelzésekben csökken a középtávon várható energiaigény. A Gazprom szóvivőjét, Szergej Kuprijanovot cége terveiről, magyarországi elképzeléseiről kérdeztük. 

Hogyan változtatta meg a gazdasági válság a Gazprom 2020-ig szóló, európai gázigény előrejelzését, és hogyan hatnak a megromlott hitelfelvételi lehetőségek a Déli Áramlat gázberuházás majdani finanszírozására?

A Gazprom csoport összes vezetéképítési és infrastruktúra beruházásának előkészítése körültekintő kalkuláción alapul, ennek része a hosszú távú energiaigény előrejelzés is. Várakozásaink változatlanok, vagyis 2020-ban Európának a mostaninál mintegy 100 milliárd több oroszországi, illetve kelet felől érkező gázra lesz szüksége. Műszaki okokból azonban ekkora többletet a meglévő gázszállító rendszer már nem tud továbbítani. Igaza van, a gazdasági recesszió a mi munkánkra is hat. Ugyanakkor a fentiek a középtávú gázkeresletre vonatkoznak, a tőke viszont már most keresi – ahogyan korábban is -, hogy hová érdemes áramolnia. A válság nem rontotta projektjeink vonzerejét, a Déli Áramlatnak pedig még a Gazprom kiemelt fontosságú infrastruktúra beruházásai között is különleges helye van.
Folytatni kívánjuk tehát e kulcsfontosságú tranzit gázvezeték építésének előkészítését. A Déli Áramlat hozzájárul majd, hogy a leginkább környezetkímélő energiahordozó eljusson az európai fogyasztókhoz. Hozzáteszem, akkor is nehéz gazdasági és pénzügyi körülmények voltak, Oroszországot pedig a mostanihoz hasonló recesszió sújtotta, amikor a Gazprom tíz éve megtervezte és lefektette a Kék Áramlat gázvezetéket. Ám a beruházás sikeresen megvalósult, s azóta zavartalanul áramlik a gáz a csövön Oroszországból a Fekete-tenger alatt, Törökországba. Nem titok az sem, hogy a válság nem csak kellemetlenség, néha segíthet is. Csökken például a beruházáshoz szükséges berendezések, anyagok ára, főként az építőanyagoké. A Déli Áramlat esetében sok ezer kilométernyi vezetékre van szükség.
A hitelt illetően biztosíthatom, hogy biztos üzleti alapon nyugszik a Déli Áramlat finanszírozása, amelynek törvényes kereteit sok európai energiacég által aláírt megállapodások biztosítják. Vagyis nincs kétségünk afelől, hogy elejét vehetjük a pénzügyi nehézségeknek. E bizalmunkat egyébként az Északi Áramlat tapasztalata is alátámasztja: a nemzetközi hitelintézetek készséggel összeadják a pénzt, ha látják minden egyes eurójuk sorsát, s ha minden euró felhasználását összehasonlító és meggyőző kalkuláció támasztja alá. S persze, ha a projekt megfelelő forrásbázissal rendelkezik.

Csatlakozik-e Szlovénia és Románia a Déli Áramlathoz?

Szlovéniával folyamatosan tárgyalunk. Reméljük, hogy hamarosan mindkét fél számára előnyös megállapodásra jutunk, s megszülethet a kormányközi szerződés is. Ezután láthatnak munkához az érintett társaságok. Szakértőink a romániai Romgaz és Transgaz társaságokkal is számos előzetes tárgyalást folytattak arról, hogy lehetne a romániai feljavítani a romániai gáztranzit rendszert a Déli Áramlat projekt keretében. A végleges nyomvonal még nincs kijelölve. A végső döntés előtt még el kell végeznünk a legmélyrehatóbb és legalaposabb, átfogó vizsgálatot. Mérlegeljük, hogy a Törökországgal nemrég megkötött megállapodásnak köszönhetően a Fekete-tenger Törökországhoz tartozó vizeken fektetnénk le a vezetéket.

A Gazprom európai földalatti gáztároló (UGS) hálózata kibővítésén dolgozik, vevői ellátásbiztonságának a javítása érdekében. Milyen lépésekre készül a társaság e téren?

Valóban, a földalatti gáztárolók jelentik európai vevőink orosz gázzal való folyamatos és megbízható ellátásnak egyik garanciáját. Általuk ugyanis csökken a tranzit kockázata és nő a rendszer kezelésének rugalmassága. A Gazprom Export jelenleg hat UGS projekten dolgozik párhuzamosan, ezek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. Például augusztusban állapodott meg Európa legnagyobb gáztároló beruházásáról, a hollandiai Bergermeerről. Közben a szerbiai Srbijagas-zal a Banatski Dvorban 2012-ben létesítendő, és 400 millió köbméteres UGS előkészítésén dolgozik. Nagyon fontos az a projekt is, melynek során a Mol délkelet-magyarországi Pusztaföldvar-Dús gázmezőjét alakítják majd át földalatti gáztárolóvá.
A tároló tervezéséről, létesítéséről, a munka finanszírozásáról és a majdani üzemeltetésről ez év márciusában állapodott meg a Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller, és a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. A tároló várhatóan 1,3 milliárd köbméter kapacitású lesz, s naponta 14 millió köbméter gáz tölthető majd bele, 2012-2013-ban vehető használatba. A vállalkozásra létrehozandó, 50-50 százalékos Mol-Gazprom vegyesvállalat alapításáról az előkészületi tárgyalások konstruktívak, már csak néhány technikai kérdést kell megoldani. Terveink szerint még az év vége előtt létrejön a vegyes vállalat.

Beszáll-e a Gazprom az ukrajnai gázhálózat felújításába?

Bár márciusban Ukrajna és az EU megállapodott az uniós részvételről, azóta kevés érdemi lépés történt e téren… Azon a bizonyos brüsszeli donorkonferencián arról volt szó, hogy Brüsszel hárommilliárd euró hitelre ad garanciát, de csak szándékokról tárgyaltak, nem valódi pénzről. Továbbá becsléseink szerint – s kiemelném, hogy a Gazprom az ukrán gázhálózat szolgáltatásainak legnagyobb vevője -, ott ennél sokkal nagyobb összegű beruházásra van szükség. És, bár nem ez a legfontosabb, de értelmetlen minden megbeszélés Ukrajna gázrendszerének felújításáról, ha abba nem vonják be Oroszországot. A hálózat ugyanis a szovjet időkben épült, a szovjet gázrendszer részeként, s máig Oroszország az egyetlen, tranzitcélú használója. Persze, nem számít, hogy honnan jön a pénz, ha végül vissza fogják fizetni az általunk használt tranzitdíjból. Ha felújítják a hálózatot, akkor feltétlenül össze kell hangolni az ukrajnai és az oroszországi tranzitrendszer nyomását és kapacitásait is, sőt, a rendszer minden elemét.



De jó hírek is vannak: stabilizálódott az orosz gáz ukrajnai exportja. A Gazprom és a Naftogaz első embereinek legutóbbi találkozóján megerősítették, hogy ütemszerűen folyik az ukrajnai tárolók feltöltése. Annyi gázt tárolnak be, hogy biztosított az európai fogyasztók téli, stabil ellátása. A Gazprom csoport reméli, hogy Ukrajna a következő hónapokban is teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

A Gazprom igyekszik eljutni a végfelhasználókig azokban az országokban, ahová gázt ad el. Mit jelent ez Magyarország esetében?

Valóban, a Gazprom el kívánja érni az európai végfogyasztókat, de ez nem egy mindenképpen elérendő végcél. Számunkra minden egyes országban az a döntő, hogy több pénzre tudunk-e ott szert tenni, ha kiszolgáljuk a végfogyasztókat is. Továbbá nem törünk egyetlen európai országban sem nagy piaci részesedésre. Most például Nagy-Britanniában 10, Németországban 7, Csehországban 8 százalékunk van. Ezt, ökölszabályként helyi leányvállalatokon keresztül értük el. Ez a fajta jelentét növeli a versenyt, éppen ezért is üdvözölték leányvállalatainkat sok ország helyi hatóságai. Ami Magyarországot illeti, egyelőre nem tettünk gyakorlati lépéseket arra, hogy belépjünk a gáz kiskereskedelmi piacára.