A kormánnyal kötött esetleges háttéralkuról nem tud a tervezett sztrájktól visszalépő, vagy azt elhalasztó szakszervezetek esetében Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Elmondta: ezek az érdekképviseletek egyszerűen arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg a tervezett munkabeszüntetést, mivel azt jogszerűen nem tehetik meg a közszolgálati szektorban akkor, ha a még elégséges szolgáltatásokról nincs megállapodás vagy bírósági végzés; márpedig az esetek többségében ilyen nem született.
Gyengülhetnek a szakszervezeti pozíciók
„Jogerős bírósági végzés egyik esetben sincs. Tehát eldőlt akkor, amikor a bírósághoz delegálták ennek az ügynek az eldöntését. Egyetlen elsőfokú végzés van ezzel összefüggésben a sztrájktörvény módosítása óta, az összes többit elutasították. Magyarán: a decemberi sztrájktörvény-módosítás gyakorlatilag elvonta a munkavállalók sztrájkjogát” – emelte ki.
Gaskó István kérdésre válaszolva elismerte: megvan annak a kockázata, hogy gyengítik a szakszervezetek érdekérvényesítő pozícióját a meghirdetett, majd megtartani nem tudott vagy halasztott sztrájkok. Hozzátette, amikor a kormány döntött a sztrájktörvény módosításáról, valószínűleg előre tudta mindezt.
„Sok szakszervezet kellő időben bejelentette a sztrájkot. A sztrájktörvényben szabályozott bírósági eljárási rend szerint már több esetben meg kellett volna születnie a jogerős másodfokú végzésnek, erre azonban egy helyen sem került sor, különféle okok miatt” - érvelt Gaskó István, hozzátéve: nem visszavonják tehát a meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek, hanem arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg azokat, esetleg elhalasszák azokat.
A kormányra nehéz nyomást gyakorolni
A félpályás útlezárások kapcsán elmondta, hogy „a kormányra nem nagyon lehet egyébként nyomást gyakorolni, legfeljebb hogyha odamennénk a kormányülésre és ott gyakorolnánk nyomást a kormányra, ami persze nem jogszerű, tehát erre nem készülünk. A társadalom figyelmét akarja felhívni ez a demonstráció”.
Hozzáfűzte: általában a sztrájkok is inkább a vállalatok tulajdonosaira és a menedzsmentekre hatnak, azaz a kormányt “nagyon nehéz eltalálni” általuk. Azonban ha a közvélemény megérti ennek a tiltakozó akciónak az okait és a tiltakozók mellé áll, akkor az nyilván érzékelhető nyomás lesz a kormányon – mondta a Liga elnöke. Nem akarnak felfordulást, de kevéssé használt módszerekhez kell nyúlniuk - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a részben általuk szervezett félpályás útlezárásokkal felfordulást semmiképpen nem akarnak okozni, ahogy kellemetlenséget sem.
Az MTI arról számolt be, hogy az Útinform tájékoztatása szerint „nem okoztak komolyabb fennakadást a közlekedésben a félpályás útlezárások szerda délig”. Legfeljebb 5-10 perces várakozások alakultak ki.
Lehet előrelépés jövő hétfőn
A jövő hétfői kormány-szakszervezetek egyeztetésről Gaskó István előzetesen azt mondta: arra számítanak,hogy van esély valamiféle megállapodásra, hiszen a szakszervezetek követelései nem óriásiak. Azt szeretnék elérni például, hogy a kormányzat vonja be a Ligát a Munka Törvénykönyve átalakításába, ami “nem ördögtől való kérdés” a képviseletek részéről. Gaskó szerint a tripartit érdekegyeztetés feladása is súlyos hiba volt a kabinet részéről.
A harmadik követelésükről, a korkedvezményes nyugdíjak körül kialakult helyzet áttekintéséről pedig a Liga-elnök azt mondta: meggyőződése, hogy a kormányzat a “kétharmados nagyvonalúság mellett” megengedheti magának, hogy ezekről az ügyekről is tárgyaljon a szakszervezetekkel.
A Liga azt javasolja - tette hozzá -, hogy az egész nyugdíjrendszert tekintsék át, készítsenek átfogó koncepcionális változtatást, amibe férjenek bele a kedvezményes nyugdíjakról szóló jövőbeni intézkedések is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.