Az Alkotmánybírósághoz fordultak az egészségügyi dolgozók

Márciusban mintegy 5500 orvos és szakápoló döntött úgy, hogy nem dolgozik tovább az állami egészségügyben, és nem írja alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződését. Ők az érintettjei annak a feltételezett jogsértésnek, amellyel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság a Magyar Orvosi Kamarával közösen lép fel. A szerződést alá nem íróknak ugyanis csupán egy–három havi végkielégítést fizetnek, holott közalkalmazottként a jogviszonyuk hosszától függően akár nyolchavi fizetésnek megfelelő összeget is kaphattak volna.

„Az állami egészségügyből távozóknak tudomásunk szerint már kifizették a megérdemeltnél kisebb végkielégítést” – mondta a Világgazdaságnak Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Hozzátette: a Magyar Orvosi Kamara támogatásával a TASZ és a Helsinki Bizottság közös beadványt készített, ezzel fordulhatnak a károsultak az Alkotmánybírósághoz (Ab). Mint közölte, a kilépőknek nincs más jogorvoslati lehetőségük, csak az alkotmányjogi panasz. A két civil szervezet által készített beadványt minden érintett kitölthette az adataival, és elküldhette az Alkotmánybíróságra. Asbóth Márton hozzátette,

ez jogi értelemben nem jelent pertársasághoz hasonló közösséget, de az Alkotmánybíróság a beérkező ügyeket nagy valószínűséggel egyesíteni fogja, és egyben bírálja el, hiszen azonos tárgyról, azonos jogi problémákról szólnak.

Természetesen bárki saját készítésű vagy más jogász által készített beadvánnyal is fordulhatott az Alkotmánybírósághoz.

„Aki közel negyven éve dolgozott a hazai egészségügyben, annak nyolchavi végkielégítés járt volna, amikor nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződését” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Világgazdaságnak. Az alá nem írók többsége négy-, hat- vagy nyolchavi végkielégítés helyett csupán egy–három havi bérnek megfelelő összeget kapott. Az érintettek május 17-ig fordulhattak az Alkotmánybírósághoz, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk alapján kérjék a végkielégítésre vonatkozó járandóságukat, ezáltal semmisítsék meg a végkielégítésre vonatkozó szabályokat. „A korábbi közalkalmazotti jogállás szerint kellett volna a végkielégítéseket rendezni” – mondta Balogh Zoltán. Szerinte egy olyan felmenő rendszert kellett volna a végkielégítések változtatására bevezetni, amely beépülhetett volna az új szolgálati jogviszonyba.

Az új jogviszonyt alá nem íróknak egy egyszeri jogszabályt iktattak be, amely alapján kisebb végkielégítést kaptak, többségük szakdolgozói munkakörben dolgozott. Balogh Zoltán azt mondta: remélik, hogy még az idén születik valamilyen állásfoglalás.