Havas domboldalak között, moha és lávamező mellett érkeztünk meg egy minden kerítést és védelmet nélkülöző, több épületből álló létesítményegyütteshez: nem egy cég működik ezen a területen, itt található Izland legnagyobb geotermikus erőműve, közvetlenül mellette pedig a Climeworks két épülete, az Orca és Mammuth. Szakmai sajtóutunk következő állomása ez utóbbi kettő volt.
A svájci cég szakembere örömmel mutatta be, hogyan zajlik a munka az üzemben, és mi is az a szén-dioxid-elfogó technológia, amely a világ leggazdagabb vállalatainak figyelmét is felkeltette.
Közvetlen levegőelfogó módszerünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú technológiai megoldása
– mesélte a cég alkalmazottja. Arról is beszélt, hogy 2021 szeptemberében helyezték üzembe a világ eddigi legnagyobb olyan létesítményét, amely képes közvetlenül kivonni a szén-dioxidot a légkörből.
A létesítmény nyolc gyűjtőkonténerből áll, egyenként 500 tonna éves befogási kapacitással. A konténerek egy központi csarnok körül vannak elrendezve, ahol minden elektromos berendezés, például a feldolgozóegység is helyet kapott, lehetővé téve a létesítmény távolról történő működtetését és vezérlését. A közvetlen levegőelnyelési folyamat futtatásához szükséges hőt és villamos energiát a pár száz méterre fekvő Hellisheidi Geotermikus Erőmű szolgáltatja. Fontos szempont volt, hogy az Orca simán beilleszkedett a gyönyörű izlandi tájba. Ezért olyan földszíneket és anyagokat választottak, amelyek természetes hatást adnak – hangsúlyozta kísérőnk.
A berendezés a forradalmi technológiával közvetlenül a levegőből köti le a szén-dioxidot, csökkentve a szén-dioxid légköri koncentrációját azzal, hogy csak megújuló energiát, hulladékból származó energiát vagy más hulladékhőt használ energiaforrásként.
A folyamat három lépésből áll:
A szén-dioxidot ezután biztonságosan és tartósan a föld alatt tárolhatja partnerük, az izlandi Carbfix.
Az Orca 8 ilyen panelből áll, most is épülő „nagy testvére”, a Mammuth nevéhez híven ennek sokszorosa, 72 elemmel képes elfogni a szén-dioxidot.
Kérdésünkre: milyen előnye van ennek, és miért nem bízhatjuk a fákra? (Ez hipotetikus, „globális” kérdés volt a helyszínen, hiszen Izlandon gyakorlatilag pár kósza fenyőt láttunk, melyek csak jóindulattal nevezhetők erdőnek) – kísérőnk elmondta, hogy a fák kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel képesek eltávolítani a szén-dioxidot a légkörből. Mivel azonban a szárazföldi hely korlátozott, olyan megoldásokra is szükségük van, mint a közvetlen légelfogás. Üzemük 0,42 hektáron évente akár 4000 tonna szén-dioxidot is képes felfogni a levegőből. Ez majdnem ezerszer hatékonyabb, mint a fák ugyanekkora területen.
Mivel minden jóban van valami rossz, unszolásunkra elmondta: a legfőbb kritikák szerint az eljárás túl drága ahhoz, hogy globálisan ki lehessen terjeszteni, valamint geológusok is aggodalmuknak adtak hangot, hogy a talajban is kárt tehet.
Talán ezért is van jó helyen Izlandon az üzem, ahol a lávamezők békés takarásában dolgozhatnak tovább a szakemberek. Jelen helyzetünkben, ahogy csökken a Földön a zöldterület, egyre inkább szükségünk lesz a technológiára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.