Fordulópont: már Európában és Magyarországon is több a megújuló forrásból származó áram, mint a fosszilis eredetű
Először az idei első fél évben termeltek több áramot Európában és Magyarországon is a nap- és szélerőművek, mint azok, amelyek szenet vagy földgázt égetve állítanak elő elektromosságot – derül ki az Ember Climate nevű agytröszt friss jelentéséből.
Az adatok szerint a szenet, olajat vagy épp földgázt égető hőerőművek termelése 17 százalékkal csökkent az idei első fél évben az egy évvel korábbihoz képest, így
az áramtermelés szennyezése 2022 első feléhez képest mintegy a harmadával volt kevesebb.
Minden tiszta energiából több volt idén, mint tavaly
A naperőművek 21, a szélerőművek 9 százalékkal termeltek több elektromosságot az idei év első felében, mint tavaly, ám a fosszilis energiatermelés csökkenésében nagy szerepet játszott az is, hogy az idei év eleje csapadékosabb volt a tavalyinál, és a vízerőművek is 21 százalékkal több áramot állítottak elő, mint tavaly. A hőerőművek kibocsátása annak ellenére is csökkent, hogy a teljes áramtermelés az elmúlt két év visszaesése után ismét emelkedett a kontinensen, igaz, csak mintegy 0,7 százalékkal.
Az idei első fél évben az Európai Unió 27 tagjából 13 több áramot állított elő nap- vagy szélenergia segítségével, mint fosszilis tüzelőanyaggal, és ezen országok között van idén először Magyarország is, hasonlóan Belgiumhoz, Hollandiához és Németországhoz, ahol szintén idén jött el a fordulópont.
A nap- és szélerőművek adják az uniós áramtermelés 30 százalékát, míg a fosszilis tüzelőanyagok csupán a termelés 27 százalékát teszik ki.
A megújuló energiaforrások mindent összevetve az uniós áramtermelés több mint felét tették ki,
míg ha ehhez a szintén szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművek termelését is hozzáadjuk – amely 3 százalékkal nőtt az utolsó német reaktorok bezárása ellenére –, akkor elmondható, hogy a kontinensen előállított elektromosság 73 százaléka tisztának nevezhető – mutatott rá a változásokra a jelentés.
A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a napenergia-termelés szárnyal, a szélerőművek fejlesztése lelassult, így az iparági lobbiszervezet, a Wind Europe Europe szerint tavaly telepített mintegy 16,2 gigawatt szélerőművi kapacitás csupán a fele annak, ami a klímacélok eléréséhez szükséges lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.