Környezetkímélővé tehető-e a világ második leggyakrabban használt anyaga?
A modern világot nem a bizalom vagy a közösség romantikus fogalmai tartják össze, hanem egy megszilárdult szürke trutyi: a beton. Ez nem véletlenül a második legtöbbet fogyasztott anyag a bolygón a víz után, azonban egy komoly probléma van vele: brutálisan szennyezi a környezetet – írta a Bloomberg.
Erős, olcsó és rugalmas, mindenhol gyártják, és szinte mindenre használják. A kórházaktól és hidaktól kezdve a gátakon át a járdákig, ha infrastruktúra, akkor valószínűleg betonra van szükség.
Mivel azonban a világ évente mintegy harmincmilliárd tonna anyagot használ fel – és ez a szám várhatóan nőni fog, ahogy a globális dél nagy része urbanizálódik –, ez az emberiség kibocsátásának is jelentős százalékát teszi ki.
A globális kibocsátás mintegy 8 százaléka származik a cementgyártásból, ami több mint kétszerese a légi közlekedés hozzájárulásának.
Szerencsére léteznek megoldások ennek a létfontosságú alapanyagnak a megtisztítására, azonban ehhez rengeteg akadályt kell leküzdeni, a költségnövekedéstől az összetevőhiányon át egészen a bürokráciáig.
Környezetkímélő beton
Az eddigi legkönnyebben hozzáférhető módszer az volt, hogy a betonkeverékben a klinker – zúzott mészkőből és agyagból álló összetevő, amelynek előállítása a szennyezés tetemes részéért felelős – egy részét más anyagokkal, nevezetesen pernyével és őrölt kohósalakkal helyettesítették, amelyek a széntüzelésű erőművek és az acélgyártás hulladéktermékei.
Az, hogy a szén-dioxid-intenzív klinker egy részét olcsóbb hulladéktermékre cserélhetjük, környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös volt.
Ezt azonban épp a klímavédelmi törvények gáncsolták el, amelyek a szénerőműveket halálra ítélték, az acélgyártástól pedig jelentős reformokat követeltek meg.
A klinkert egy kifejezetten a betongyártáshoz előállított alapanyaggal, a kalcinált agyaggal lehetne helyettesíteni, amely nyers mészkővel kombinálva erős cementet tud létrehozni, amely akár 40 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik
Ennek elterjedését azonban a magas költségek gátolták meg, mivel nem egy más iparágakból származó melléktermékről, hanem speciálisan termelt anyagról van szó, ebből pedig több milliárd tonnára lenne szükség globálisan.
A klímavédelemben kulcsfontosságú cél a beton kibocsátásmentesítése, ehhez azonban óriási befektetésre, a törvények átírására és az ellátási láncok átalakítására van szükség. Emiatt a kormányok és a vállalatok is megkérdőjelezik, hogy miért lenne szükség erre.
Kenderből épülhetnek a jövő házai
Kemény, kiválóan szigetel, megköti a szén-dioxidot és meglepően jól állja a tüzet – a kenderbeton egy régi-új megoldás az építőipar problémáira.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.