A nagy AI-sztori: az AI-műsorvezető, akibe többen szerelmesek lettek – Bíró Ada a jövő sztárja?

Három évvel ezelőtt még technológiai kísérletnek tűnt, ma viszont már egyre inkább médiapszichológiai jelenség. Bíró Ada, a Delta AI-műsorvezetője nemcsak megszólal a képernyőn, hanem reakciókat, kötődést, sőt bizonyos esetekben érzelmeket is kivált a nézőkből. A nagy AI-sztori legújabb adásában Urbán Ernő televíziós producer, Ada megalkotója mesélt arról, hogyan is működik egy AI-műsorvezető, és hogy a nézők egy része miért hívta el randizni. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Urbán Ernő szerint Ada önmagában nem mesterséges intelligencia, hanem egy grafikai modell, egy avatar, amely mögött egy 10-15 tagú stáb dolgozik folyamatosan. Szerkesztők, grafikusok, technikai szakemberek, pszichológusok és AI-eszközök együtt hozzák létre azt a karaktert, akit ma már sokan önálló személyiségként kezelnek.

Ada nem autonóm mesterséges intelligencia. Nincs saját tudata, nem gondolkodik és nem reagál valós időben emberként. A rendszer mögött emberek írják a szövegeket, ellenőrzik a tartalmat, és különféle AI-eszközöket használnak az animációhoz, a hanghoz és a vizuális megjelenítéshez.

Az avatar tehát inkább egy rendkívül fejlett digitális karakter, mintsem önálló intelligencia. Urbán Ernő szerint pontosan ezért fontos az emberi kontroll: minden megszólalás mögött validált és szakmailag ellenőrzött tartalom áll.

Miért pont nő?

Ada fejlesztése során az egyik legérdekesebb probléma éppen az volt, hogy kezdetben túl tökéletesnek tűnt. A csapat szándékosan rontott az arcszimmetriáján és a vizuális megjelenésén, mert az első verzió túlságosan steril és mesterséges hatást keltett. Aczél Petra szerint az emberek ma még érzik azt a furcsa sterilitást, amely sok AI-generált arcból árad. Nem feltétlenül a hibák hiánya árulkodik, hanem az a nehezen megfogalmazható textúra, amit az emberi arc természetesen hordoz.

Ada külseje sem véletlen döntések eredménye.

miközben a csapat tudatosan kerülte azt, hogy túlságosan emberinek vagy túl tökéletesnek hasson. A név is szimbolikus: Ada Byron, az egyik első programozónak tartott matematikus előtt tiszteleg, míg a „Bíró” vezetéknevet azért választották, mert magyarosan és nemzetközileg is jól hangzik.

Az AI-avatar nem helyettesít mindent

Bár Ada sok helyzetben hatékonyabb lehet egy embernél – például történelmi helyszíneken „utazhat” időben és térben, vagy különböző nyelveken szólalhat meg –, bizonyos területeken továbbra sem versenyképes. Egy élő beszélgetésben, gyors reakciókat igénylő műsorban vagy érzelmi helyzetben még mindig az ember marad erősebb.

Ada története valójában nem technológiai kérdés, mert a technológia már itt van. A valódi kérdés inkább az, hogyan reagálunk rá emberként. Mikor kezdünk el kötődni egy digitális karakterhez? Mikor fogadjuk el emberként? És mikor veszítjük el a különbségtétel képességét? Az AI-avatarok fejlődése valószínűleg nem lassul le, de lehet, hogy a legnagyobb kihívás nem az lesz, mennyire lesznek élethűek, hanem az, hogy mi mennyire akarjuk majd elhinni róluk, hogy élnek.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hogyan született meg Ada, a Delta AI-avatarja? (05:20)
• Hol húzták meg az etikai határokat az avatar személyiségénél? (09:07)
• Miért kezdtek kötődni még a fejlesztők is Adához? (10:53)
• Létezik-e chatbotként is Ada? (12:30)
• Milyen feladatokra alkalmas jobban egy AI-avatar, mint egy ember? (14:35)
• Miért hívták randira az AI-műsorvezetőt? (17:42)
• Ki a felelős, ha az AI-avatar hibázik? (22:16)
• Tényleg veszélyben vannak a hús-vér műsorvezetők? (27:53)
• Hol vannak az AI-avatarok jogi és etikai határai? (33:15)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.