Ukrán gabona: nem hatott az árakra a behozatali stop

Ha az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, akkor Magyarország önhatalmúlag is meglépi ezt – jelentette ki még augusztus végén Nagy István agrárminiszter, azt is hozzátéve, hogy ezt a jelenleginél több agrártermékre teszi meg. Az agrárkormányzat már jó ideje azt kommunikálja, hogy a tilalom meghosszabbítását próbálja elérni Brüsszelnél, onnan azonban nem érkezett reakció arra, hogy mit terveznek az öt „frontországra” – Magyarországra, Lengyelországra, Szlovákiára, Bulgáriára és Romániára – érvényes szabályozással.

Szakértők szerint az uniós döntéshozók és a magyar kormány is kényes helyzetben vannak, egyben nagy kérdés, hogy mi lesz a reakciója a többi érintett országnak. Ha esetleg az unió nem hosszabbítaná meg a korlátozást, a magyar kormánynak nyilván könnyebbséget jelentene, ha nem maradna egyedül az önhatalmú hosszabbításban, másrészt viszont az Európai Bizottság számára is kínos lehet egy olyan szabály bevezetése, amelyet előre tudhatóan nem tart be egy vagy több tagállam. Közben hazai szakértők szerint erőteljes lobbizás folyik Brüsszelben az ukrán gabona útjának megkönnyítéséért.

Az agrárkormányzat aggodalma érthető, hiszen 

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke az M1-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a százmilliárd forintot közelíti a veszteség, amelyet a gabonatermesztők – beleértve a kukoricatermelőket is – elszenvednek. A gabonapiac befagyott, a magyarországi tárolókból még nem fogyott ki az alacsony áron felhalmozott ukrán gabona, a hazai termést pedig így egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony áron vásárolnák meg a kereskedők és a feldolgozók – jellemezte a piacot a Magosz-elnök, hozzátéve, hogy mindez annak ellenére van így, hogy az aratás csupán közepes termést hozott a gazdáknak.

Az elmúlt hetekben nem változott a helyzet, nem emelkedtek az árak – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A párizsi tőzsdén, a Matifon a magyarországinál jóval magasabb áron forog a gabona – forintra átszámolva a búza több mint 90 ezer, a kukorica pedig 81 ezer forintot meghaladó tonnánkénti áron –, míg itthon a búzáért 60 ezer forint körüli ajánlatok érkeznek a gazdálkodókhoz – mondta. Az elmúlt hetekben az is jellemző volt, hogy az ukrán gabonával szintén érintett Lengyelországban és Romániában ugyancsak magasabbak voltak az árak a magyarországiaknál. 

– jelentette ki. A kérdés persze az, hogy milyen áron, amivel kapcsolatban a MOSZ tanácsosa azt valószínűsíti, hogy a kereskedők a magyar termelőknek ugyanazokat az árakat ajánlják, mint amennyiért az ukrán gabonát meg tudják venni. 

A termelők közül ezért, aki tudja, tartogatja az áruját, ezt viszont egyrészt finanszírozni kell, másrészt pedig hamarosan betakarítják a kukoricát – amiből kifejezetten jó termés várható –, és egyre nagyobbak lesznek a tárolási gondok, amelyek miatt nyomás lesz a termelőkön, hogy értékesítsék terményüket. Amit ha most kell megtenniük, akkor a MOSZ számításai szerint hektáronként 100-150 ezer forint veszteségük lenne. 

Szintén az exportpiac befagyásáról számolt be a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. Információi szerint kettéválik a piacon a minőségi és az úgynevezett euróbúza ára. A jobb, malmi minőségű terménynél – amely idén csupán a teljes termés 30 százalékát teszi ki – a piacon most jellemzőnél magasabbak a termelők árelvárásai. 

Az ukrán gabona korlátozásának jövőjével kapcsolatban a Gabonaszövetség is csak a minisztériumi nyilatkozatokból tud tájékozódni, de az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy hiába áll fenn már április közepe óta – először nemzeti hatáskörben, majd uniós rendelettel – az ukrán gabona behozatali tilalma, ennek nincs nagy hatása azt árakra.